Roberts R, Stewart AF. 9p21 and the genetic revolution for coronary artery disease. Clin Chem. 2012 Jan;58(1):104-12. Epub 2011 Oct 20.
A coronaria betegség (CAD) kialakulásában a jól ismert rizikófaktorok (magas vérnyomás, dohányzás, magas koleszterinszint) mellett genetikai faktorok szerepe is bizonyított, a CAD iránti fogékonyság hátterében körülbelül 50%-ban genetikai rizikó áll. Eddig 30 rizikógént azonosítottak, ezek egyike a 9p21 kromoszómaterületen van.
A 9p21 génvariáns megtalálható a kaukázusi (75%-ban), kínai, japán, délkelet-ázsiai és afrikai populációban, ellenben hiányzik az afroamerikai populációból, akiknél a 9p21 rizikógén kisebb haplotípusokra bomlott, amelyek már nem jelentenek CAD rizikót. A 9p21 CDKN2B-AS szakasza egy hosszú, nemkódoló, antiszenz RNS-t kódol, amelynek szerepe lehet a CDKN2A és CDKN2B cyclin-dependens kináz inhibitorok expressziójának szabályozásában, amely enzimek pedig a sejtproliferációt gátolják. A 9p21 rizikóalléllel rendelkezők esetén a cyclin-dependens kináz inhibitorok expressziója gátolt, ezáltal kiesik a simaizomsejtek proliferációjának gátlása az érfalban.
A 9p21-ről kimutatták, hogy önálló rizikófaktora a CAD-nak, illetve (valószínűleg az érfalszerkezetre gyakorolt hatása miatt) rizikófaktor a hasi aortaaneurysma és intracranialis aneurysmák kialakulásában. Szűrése azonban nem javasolt, hiszen terápiás következmény egyelőre nincs.
A genetikai vizsgálatok értéke egyelőre az, hogy olyan metabolikus útvonalakra hívják fel a figyelmet, melyek új terápiás célpontokat jelenthetnek. (Például a sztatinok felfedezéséhez is a koleszterinreceptor defektusát kódoló gén felfedezése vezetett.)
Referátumot készítette: dr. Pongrácz Júlia
