Pauwels S, De Moor B, Stas K, Magerman K, Gyssens IC, Van Ranst M, Cartuyvels R. Coxsackievirus B1 peritonitis in a patient treated with continuous ambulatory peritoneal dialysis: a case report and brief review of the literature. Clin Microbiol Infect. 2012 Oct;18(10):E431-E434.
Egy 79 éves, négy hónapja CAPD kezelésre szoruló beteg peritonitisének etiológiáját írják le a szerzők, a hasonló esetek irodalmi áttekintésével. A CAPD kezelés egyik fő szövődménye a peritonitis, mely 70-80%-ban bakteriális eredetű. Az esetek 20%-ában azonban negatív lesz a bakteriológiai és mikológiai tenyésztés eredménye. A bemutatott esetben a CAPD folyadék mikoszkópos vizsgálata során észlelt (CAPD-s peritonitisekben szokatlan) monocyta túlsúly, ill. a beteg unokájának nemrég lezajlott kéz-láb-száj betegsége vezette a kezelőorvosát arra, hogy a rutinszerű tenyésztéses mikrobiológiai vizsgálatok mellett vírus diagnosztikai vizsgálatot is kérjen a beteg dializáló folyadékából. A minta sejtkultúrán történő tenyésztésével, ill. PCR vizsgálattal enterovírus jelenlétét sikerült igazolni. A referencia laboratórium coxsackie B1 vírusként azonosította a CAPD folyadékban talált enterovírust. A szerzők hangsúlyozzák, hogy CAPD peritonitisekben általában nem történik virológiai vizsgálat, ezért lehet, hogy a ritkának vélt virális peritonitisek nem is oly ritka kórképek, csak nem kerülnek felfedezésre. Irodalomkutatással csupán hét, CAPD-hez kapcsolódó virális peritonitises esetet találtak a szerzők. Ezek Coxsackie B1 vírus mellett echovírus, herpes simplex vírus, herpes zoster vírus és cytomegalovírus okozta peritonitiseket mutatnak be. Vírusfertőzésre utaló tünetek vagy laboratóriumi eredmények esetében ezért érdemes a peritoneális dializáló folyadékból virológiai vizsgálatot is kérni. A megfelelő virológiai tesztek ma már elérhetőek. Ezzel a felesleges antibiotikum kezelés is elkerülhető.
Referátumot készítette: Dr. Juhász Emese
