Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
mnt-nat


Publikációs adatbázise-GFR kalkulátorKidney and Blood Pressure ResearchHypertonia és Nephrologia
Kérem várjon...
Kongresszusok listája
  • H
  • K
  • Sze
  • Cs
  • P
  • Szo
  • V
  •  
  •  
  •  
  •  
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 25
  • 26
  • 27
  • 28
  • 29
  • 30
A Magyar Nephrológiai Társaság (MANET) tájékoztatója a számított GFR bevezetéséről családorvosok és szakrendelések (diabetes, hypertonia, kardiológia, urológia) számára

Jelen tájékoztató célja, hogy a glomerulus filtrációs ráta (GFR) számítása (eGFR), és alkalmazása épüljön be az alap és szakellátásba. Az idült vesebetegség (CKD) gyakori, legtöbbször progresszív, korai érelmeszesedéshez és halálozáshoz vezető betegség, melynek lefolyásában a GFR alapján 5 stádiumot különböztetünk meg ( 1. táblázat). A szérum kreatinin (Scr) nem elég érzékeny jelzője a GFR csökkenésének. A CKD 3-5. stádiumában az eGFR pontosabban becsüli a valódi GFR-t, mint a vizeletgyűjtéssel mért kreatinin clearance. CKD rizikója esetén az eGFR meghatározása, ennek eredményétől függően nephrológiai konzílium ill. gondozás szükséges


1. táblázat: Az idült vesebetegség stádiumai (CV = kardiovaszkuláris)
Stá-dium Jellemző GFR
ml/perc
/1,73m2
Főbb tünetek,
eltérések
Gyakori-ság (%) Teendők
1. vesebetegség norm. v. magas GFR-rel >90 alapbetegség, vizelet eltérések 3,3 diagnózis, kezelés
2. vesebetegség csökkent GFR-rel 60-89 hypertonia,
fokozott CV rizikó
3,0 progresszió és CV rizikó csökkentés
3. mérsékelt veseelégtelenség 30-59 fentiek + anaemia,
súlyos CV rizikó
4,3 fentiek + szövődmények kezelése
4. súlyos veseelégtelenség 15-29 fentiek + hyperK,
osteodystrophia,
oedema
0,2 fentiek + felkészülés vesepótló kezelésre
5. végstádiumú veseelégtelenség <15
v. dialízis
fentiek + uraemia, malnutritio 0,1 fentiek + dialízis transzplantáció
Miért szükséges a GFR ismerete?

A CKD a lakosság több mint 10 %-át érinti, és a betegek többségében a vesefunkció is beszűkült. Ennek oka az atherogenetikus nephropathiák (leginkább diabetes mellitusban, hypertoniában, érbetegségben jelentkező vesekárosodás) számának drámai megemelkedése. A klasszikus vesetünetek hiánya miatt a betegség későn, sokszor csak a végstádiumban kerül felismerésre. Ugyanakkor már az enyhe - mérsékelt veseelégtelenség is jelentősen fokozza az atherosclerosis további kockázatát, szövődményekhez, korai halálozáshoz vezet. A GFR csökkenés kimutatásával és az időben elkezdett nephrológiai gondozással lehetőség van a vesefunkció romlás megállítására vagy progressziójának csökkentésére, a szövődménye kezelésére, a vesepótló kezelés időben történő elkezdésére, módjának megválasztására. Mindezektől a betegek morbiditásának és mortalitásának csökkenése várható.

Hogyan történik az eGFR laboratóriumi kérése és megadása?
  1. Felnőttekben (18 év felett) minden Scr vizsgálat kérésekor a laboratóriumok automatikusan megadják az eGFR-t, a Scr módszertől függő képlet (eredeti vagy módosított MDRD) alapján.
    A zseb-kalkulátorokon is rendelkezésre álló GFR számítási képletekben levő régi formulákhoz (pl. Cockroft-Gault) az újabb módszerekkel mért kreatininek nem alkalmazhatók.
  2. Az eGFR a laboratórium a kérőlapon szereplő nem és életkor ismeretében, nem fekete rasszt feltételezve, egész számként, ml/perc/1,73 m2 egységben adja meg.
    Fekete rassz esetén a megadott értéket 1,21-gyel szorozni kell a nagyobb izomtömeg miatt.
  3. Amennyiben az eGFR értéke nagyobb, mint 60 ml/perc/1,73 m2, a konkrét érték helyett az eGFR > 60 ml/perc/1,73 m2 megadása szerepel a leletben.
    Az MDRD képletet kizárólag vesebetegek vizsgálata alapján határozták meg. Normális vagy enyhén csökkent GFR esetén a képlet pontatlan, ezért vesebetegség esetén ilyenkor egyéb módszer (izotóp vagy kreatinin clearance, cystatin C vizsgálata) javasolt a vesefunkció pontosabb megítélésére.
  4. A Scr meghatározás eltérő módszerei miatt a vizsgálatot és így az eGFR meghatározást is célszerű mindig ugyanabban a laboratóriumban végeztetni
Mikor javasolt az eGFR vizsgálata?
Ismert vesebetegség követésére, vagy vesebetegségre utaló tünet észlelésekor.Szűrővizsgálatként (vesebajra utaló jel hiányában is) az alábbi betegekben:
  1. Diabetes mellitus
  2. Hypertonia
  3. Atherosclerosis (coronaria, agyi, alsóvégtagi)
  4. Szívelégtelenség (NYHA III-IV)
  5. Anaemia (ismeretlen okú)
  6. Urológiai betegség (prostata hyperplasia, egyéb húgyúti obstructio, műtét)
  7. Terhelő családi anamnézis (pl. polycystas vesebetegség)
  8. Potenciálisan vesekárosító vagy döntően vesén kiválasztódó szer alkalmazásakor (pl. kontrasztanyag, cyclosporin, metformin, fibratok, ACEI/ARB, NSAID, kombinált fájdalomcsillapítók), műtéti beavatkozások előtt.
Mikor nem javasolt pontatlansága miatt az eGFR alkalmazása?
  1. akut veseelégtelenség. Teendő: gyanú esetén sürgős nephrológiai beutalás.
  2. hypervolaemiás, oedemas állapotok (pl. szívelégtelenség, nephrosis, terhesség): alacsony Scr miatt fals magas eGFR. Teendő: oedema megszüntetése után Scr ismétlése, terhességben 70 µmol/l feletti Scr esetén nephrológiai konzilium.
  3. hypovolaemias állapotok (pl. szomjazás vérvétel előtt): magas Scr miatt fals alacsony eGFR. Teendő: Scr ismétlése rehidrálást követően.
  4. izomvesztéssel járó állapotok (pl. amputáció, súlyos alultápláltság, paraparesis): alacsony Scr miatt fals magas eGFR. Teendő: clearance vizsgálatok vagy cystatin C meghatározása.

Hogyan értékelendő az eGFR eredménye, mik a teendők az egyes esetekben?

eGFR > 60 ml/perc/1,73 m2 : jelentős vesefunkció romlás nincs Teendő: vesekárosodásra utaló egyéb jel (proteinuria, haematuria, rendellenes vese ultrahang lelet) keresése; amennyiben ez nem észlelhető, az eGFR ismétlése évente. CKD gyanúja esetén nephrológiai konzílium kérése, a vesefunkció pontosabb megítélésére és követésére clearance vizsgálat, cystatin C meghatározás végzése. eGFR 30-59 ml/perc/1,73 m2 : mérsékelt veseelégtelenségCKD biztos egyéb jel hiányában is, ha a csökkent GFR 3 hónapon túl is fennáll.A kardiovaszkuláris betegségek önálló, súlyos rizikótényezője (2. táblázat). Teendő: nephrológiai konzílium kérése, javaslata alapján a CKD progressziójának csökkentése, szövődményeinek kezelése, az eGFR kontrollja legalább félévente. eGFR 15-29 ml/perc/1,73 m2 : súlyos veseelégtelenségA végstádiumú veseelégtelenségbe való átmenet nem megállítható. Teendő: a beteg rendszeres nephrológiai gondozásra szorul, a korábbi feladatokon túl fel kell készülni a vesepótló kezelésre is, legalább 3 havonta szükséges eGFR kontroll. eGFR<15 ml/perc/1,73 m2 : végstádiumú veseelégtelenségVesepótló kezelés elkezdése mérlegelendő. Teendő: szoros, 1-3 havonta történő nephrológiai gondozás, ennek során eGFR meghatározás is. A korábbi teendőkön túl dönteni kell a vesepótló kezelés módjáról, elkezdéséről. Ez klinikai tünetektől függően diabetes nephropathiában általában 10-15 ml/perc/1,73m2, egyéb betegekben 8-12 ml/perc/1,73m2 esetén indokolt. Dialízált betegben az eGFR nem alkalmas a maradék vesefunkció megítélésére.


2. táblázat: A kardiovaszkuláris betegségek súlyos kockázati tényezői
(II. Magyar Terápiás Konszenzus)
Idült vesebetegséggel kapcsolatos tényezők Egyéb, azonos súlyosságú tényezők
GFR < 60 ml/perc/1,73m2 Vérnyomás > 180/110 Hgmm
Urina mikroalbumin 30-300 mg/nap Koleszterin > 8,0 mmol/l
BMI > 40 kg/m2
Igazolt tünetmentes plakk (pl. carotis)

A Tájékoztató szerzői:

Dr. Mátyus János, Dr. Oláh Anna, Dr. Fodor Bertalan, Prof. Nagy Judit, Prof. Túri Sándor, Prof. Horváth Andrea Rita


Kiadás ideje: 2007. március 01.
Érvényesség: 2009. január 30.

eGFR kalkulátor