Magyar Gyermekorvosok
Társasága

Az epilepsziás rohamok jelentkezése és az éghajlat változása közötti kapcsolat régóta megfigyelt jelenség. A 75 évvel ezelott megjelent Takáts-Szénásy közlemény az eclampsia és a frontátvonulások közötti lehetséges összefüggéseket vizsgálja. A téma ma is aktuális, de ahogyan 75 évvel ezelott, úgy ma sem állapítható meg egyértelmuen, hogy van-e szerepe az éghajlati tényezoknek az epilepsziás rohamok kialakulásában. Több adatra van szükségünk a rohamok, az epilepszia és az epileptogenezis lehetséges éghajlati eredetu megváltozott kockázatairól, hogy a rendszer-, sejt- és molekuláris szintu mögöttes mechanizmusokat azonosítsuk az éghajlatváltozás epilepsziára gyakorolt hatásának jobb megértése érdekében. A közleményben bemutatásra kerül, hogy az epilepszia diagnosztikájában és kezelési lehetoségeiben milyen hatalmas, nagyívu fejlodés történt az elmúlt 75 évben. (video-EEG-monitorozás, mágneses rezonancia vizsgálatok, számos új hatásmechanizmusú antiepileptikum, epilepsziasebészeti eljárások stb).

The connection between the occurrence of epileptic seizures and climate changes has long been observed. The Takáts-Szénásy publication, which appeared 75 years ago, explores the potential links between eclampsia and the passage of weather fronts. The topic remains relevant today, and just as it was 75 years ago, it is still not possible to definitively determine whether climatic factors play a role in the development of epileptic seizures. More data is needed on seizures, epilepsy, and the potentially climate-related altered risks of epileptogenesis in order to identify the underlying mechanisms at the systemic, cellular, and molecular levels, and to better understand the impact of climate change on epilepsy. The publication also presents the vast and significant progress made in the diagnosis and treatment of epilepsy over the past 75 years (video-EEG monitoring, magnetic resonance imaging, numerous new antiepileptic drugs with novel mechanisms of action, epilepsy surgery, etc.).

Háttér: A cerebralis paresis (CP) egy összetett neurológiai mozgás- és koordinációs zavar, amely
gyakran jelentos légzési és nyelési problémákkal jár együtt. Ezek a légzési kihívások hozzájárulnak a CP-s egyének körében a légzoszervi megbetegedések miatti korai halálozások növekedéséhez. A hagyományos rehabilitációs programok tartalmaznak légzogyakorlatokat, amelyek célja a légzésfunkció javítása, a dyspnoe tüneteinek enyhítése és a fizikai aktivitás toleranciájának növelése.
Cél: A tanulmány célja a Dr. Peto András által kidolgozott Konduktív Nevelési Rendszerben megjeleno légzogyakorlatok hatékonyságának és módszertanának vizsgálata. Már az 1950-es évektol kezdve Peto strukturált légzogyakorlatokat integrált be a CP-vel élok rehabilitációs programjába. Célunk az 1950 és 1970 között Peto által kifejlesztett konduktív légzogyakorlatok szisztematikus elemzése, a konkrét légzogyakorlatok beazonosítása, módszertani útmutatások leírása, továbbá a szelloztetés és légfürdo eloírásainak megismerése annak érdekében, hogy egy a CP-vel élok rehabilitációjában használható protokollt hozzunk létre. A vizsgálat célja a konduktív légzogyakorlatok alapelveinek és technikáinak feltárása, ahogyan azokat eredetileg Peto idejében elképzelték és gyakorolták.
Módszerek: Szisztematikus irodalmi áttekintést alkalmazva közel 8000 oldalnyi Peto által írt eredeti esettanulmányt, jegyzetet és gyakorlati feladatsort elemeztünk. A szisztematikus dokumentumelemzés alapján láthatjuk, hogy a konduktív nevelési rendszer különféle légzofeladatokat, légfürdoket és egy meghatározott légszelloztetési protokollt alkalmazott az 1950-es évektol fogva. Ezeket a gyakorlatokat, beleértve a rendszeres légzogyakorlatokat és a szelloztetést, beépítették a napi rutinba, azaz a kezelt napirendjébe.
Eredmények és következmények: A dokumentumok célokat nem fogalmaznak meg, ezért sejthetjük, hogy a cél kettos: egyrészt a légzoszervi egészség javítása, másrészt pedig a meglévo tünetek kezelése a légzofeladatokkal. Eddig nem végeztek tudományos vagy klinikai vizsgálatokat kifejezetten a konduktív légzofeladatok hatásairól. A jelen tanulmány egy kezdeti feltárásként szolgál egy tervezett randomizált klinikai vizsgálat elokészítéseként, hogy megvizsgáljuk a konduktív légzofeladatok hatását a cerebrális parézissel élok respiratorikus egészségére, életminoségükre és hosszú távon az életkilátásaik javítására.

Background: Cerebral Palsy (CP), a complex neurodevelopmental disorder, often impairs motor function and posture, leading to significant respiratory complications. These respiratory challenges contribute to the increased incidence of respiratory-related mortalities in individuals with CP. Traditional rehabilitation and educational programs have begun incorporating specialized breathing exercises, yielding promising outcomes in improving respiratory function, alleviating symptoms like dyspnoea, and enhancing physical activity tolerance.
Objective: This study aims to delve into the efficacy and methodology of conductive breathing exercises, a cornerstone of the Conductive Education System (CES), pioneered by Dr. András Peto. His medical experiences in Austrian sanatoriums during the interwar period significantly influenced his conductive pedagogical approach, particularly in integrating structured breathing exercises into CES since the 1940s. This systematic literature review focuses on the conductive breathing exercises developed by Dr. András Peto between 1950 and 1970, aiming to establish a protocol
for improving respiratory function and quality of life in individuals with cerebral palsy.
Methods: Employing a meticulous literature review, we analyzed over 8,000 pages of Dr. Peto’s original case studies, notes, and exercise compilations. This investigation seeks to uncover the foundational principles and techniques of conductive breathing exercises as initially conceptualized and practiced.
Results and Implications: The anticipated findings from this comprehensive analysis are poised to redefine the standard conductive breathing exercises for CP patients. This research is expected to offer a refined understanding of Dr. Peto’s methodologies, potentially leading to the development of novel, evidence-based respiratory therapies. These advancements are targeted to substantially enhance respiratory function and overall quality of life for individuals with CP, presenting a significant leap forward in both theoretical knowledge and practical application in this field.