„A Bródy Adél Izraelita Gyermekkórház egy fontos emléke maradt a magyarországi zsidó közösség szociális és egészségügyi hozzájárulásainak. Bár az intézmény már nem működik, szerepe és jelentősége a magyar zsidóság történelmében kiemelkedő maradt, nekünk pedig olyan örökség, mely a jövőnket határozza meg. A kórház neve és története a zsidó filantrópia, az orvosi szakértelem és a közösségi összefogás példája, mert egy önálló gyermekkórház létrehozása hatalmas lépés volt abban az időben, amikor a gyermekhalandóság nagyon magas volt, amikor az orvostudomány sokáig nem tett különbséget a gyermekek és a felnőttek ellátása között. Hiányoztak a speciális gyermekkórházak és hiányoztak a gyermekek ápolásához és gyógyításához értő szakemberek. A zsidó közösség vezetői és jótékony tagjai, mint Bródy Zsigmond, felismerték ezt, saját forrásaikból támogatták a rászorulókat. Ezek az adományok nemcsak az egészségügyi ellátásban, hanem oktatási és szociális területeken is jelentős változásokat hoztak, valamint nélkülözhetetlen megfigyeléseik kutatási alapot adtak a gyermekgyógyászat számára. Amikor ezt az emléktáblát elhelyezzük most, egyben köszönetet mondunk minden gyermek életéért, kifejezzük hálánkat a zsidó közösségnek és a Bródy családnak, valamint ígéretet teszünk arra, hogy az örökséget tovább adjuk a jövő gyermekorvos nemzedékének” – mondta köszöntőjében Dr. Nagy Anikó, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főigazgató főorvosa.
Prof. Dr. Grósz Andor, a MAZSIHISZ elnöke köszönetet mondott a Társaságnak, hogy ennyi év után sem feledkezett meg a zsidó közösség által létrehozott gyermekkórházról, Dr. Tóth-Heyn Péter, a Semmelweis Egyetem docense pedig örömét fejezte ki, hogy a gyermekgyógyászat múltjában mindig találunk olyat, amit ünnepelni lehet.
A Bródy Adél Izraelita Gyermekkórház fordulatos történetét Prof. Dr. Harmat György, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának vezetőségi tagja elevenítette fel. Elmondta, hogy Bródy Zsigmond, az ismert laptulajdonos, irodalmár azután kezdeményezte, majd finanszírozta meg az intézmény megépítését, hogy 1893-ban elvesztette feleségét, Bródy Adélt. Azt szerette volna, ha az intézmény örökre megőrzi hitvesének emlékét, ezért róla nevezte el a pavilonos szerkezetű épületegyüttest. A mecénás a működtetést a pesti zsidó hitközségre bízta, de azt kérte, hogy felekezeti hovatartozás nélkül minden gyermeket lássanak el. A professzor kiemelte: a kórházban később felnőtteket is gyógyítottak, az ellátás pedig olyan sikeres volt, hogy az 1930-as években a betegforgalom meghaladta az évi 70 ezret, a rendelések száma pedig a 300 ezret. Az intézmény két világháborút is túlélt. Gyermekosztálya egészen 2006-2007-ig működött. Ezután Farkas Zsófia művészettörténész, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár kurátora elevenítette fel az intézmény sorsfordító éveit.
A budapesti emléktábla-avató illeszkedik az idén 100 éves Magyar Gyermekorvosok Társasága centenáriumi eseménysorozatába, amelyet „Szívvel-lélekkel, tudománnyal” mottóval hirdetett meg a szervezet. Ennek jegyében minden eddiginél sokszínűbb nemzetközi tudományos kongresszust, tudományos üléseket, podcasteket, pódiumbeszélgetéseket, és zeneakadémiai hangversenyt szervez. A jubileumhoz kapcsolódva megjelenik a 3200 fős tagsággal rendelkező MGYT történetét összefoglaló kötet, emellett a Magyar Nemzeti Bank emlékérmet, a Magyar Posta pedig bélyeget bocsát ki.
