Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

A Magyar Kardiológusok Társasága szakmai partnerei

Partnereink

gyógyszeripari információk

AstraZeneca BAYER egis Medtronic Teva Sandoz Novo

Az MKT hírarchívuma


Hírkategória: Összes hírkategória
  • Figyelem!

    A megtekinteni kívánt tartalom archív.

    A Magyar Szívelégtelenség Regiszter legújabb eredményei
    2021.10.15. - MKT - Hírkategória: Általános

    A Magyar Szívelégtelenség Regiszter a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) Szívelégtelenség és Szívizombetegségek munkacsoportjának kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy adatokat gyűjtsön a gondozásban részesülő magyar szívelégtelen betegpopulációról. A regiszter kialakításában 2015. március óta 19 magyar kardiológiai centrum vesz részt. A regiszterbe történő betegbesorolás 2018. júliusban 1573 beteg bevonását követően lezárult. Jelenleg a betegek hosszú távú követése zajlik.

    A Szívelégtelenség Regiszter adatokat gyűjt a szívelégtelen betegek demográfiai jellemzőiről, a szívelégtelenség típusáról és etiológiájáról, a komorbiditásokról, a betegek klinikai jellemzőiről, a szívelégtelenség diagnosztikájában felhasznált módszerekről és ezek eredményeiről, az alkalmazott terápiákról, a hospitalizációról és a halálozásról. Minden beteg esetében a regiszterbe történő bevonáskor, majd azt követően fél évvel, egy évvel, majd egy év után évenként kerül sor adatbevitelre egészen a tervezett ötéves követési periódus végéig. A nyitóvizit, a féléves és az egyéves vizit adatai lezárásra kerültek. A Magyar Kardiológusok Társasága 2021. évi kongresszusán A Magyar Szívelégtelenség Regiszter legújabb eredményei című szimpóziumon ezeket az eredményeket mutatjuk be.

    A Magyar Szívelégtelenség Regiszterbe 1573 beteg került bevonásra, féléves adatokkal 1224, egyéves adatokkal 1100 beteg esetében rendelkezünk.

    A regiszterbe bevont betegek többsége férfi (72,3%), átlagéletkoruk 64,37±12,88 év, átlagos bal kamrai ejekciós frakciójuk 34,3±12,38%, NYHA funkcionális osztályuk átlagértéke 2,59±0,73. A betegek 40,2%-ában a domináló etiológiai tényező az ischaemiás szívbetegség volt. A nem ischaemiás etiológiát az esetek döntő többségében a hipertónia, a valvularis szívbetegség, a myocarditis, a tachycardiomyopathia, az alkohol-cardiomyopathia és a dilatatív cardiomyopathia jelentette.

    A regiszter 2015-ben történő indulásakor még nem kerültek definiálásra a ma használt szívelégtelenségi kategóriák. Az ESC hosszú távú szívelégtelenség regiszter kritériumainak megfelelően a 45%-os vagy az alatti bal kamrai ejekciós frakciójú (BKEF ≤45%) eseteket csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenségként (HFrEF), míg a 45% fölötti ejekciós frakciójú (BKEF >45%) eseteket megtartott ejekciós frakciójú szívelégtelenségként (HFpEF) definiáltuk. E kritériumok alkalmazásával a regiszterbe bevont betegek 87,6%-a a HFrEF, 12,4%-a a HFpEF szívelégtelenség kategóriába tartozott. A legújabb ESC-definíció alapján, mely a HFrEF jellemzésére a BKEF ≤40%-ot, a HFpEF karakterizálására a BKEF ≥50%-ot és az enyhén csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség (HFmrEF) definíciójaként a 40%< BKEF <50%-ot használja, a bevont betegek 77,8%-a HFrEF‑, 9%-a HFmrEF- és 13,2%-a HFpEF-betegnek tekinthető. A követési idő egy éve alatt a BKEF szignifikáns növekedése volt megfigyelhető (p<0,001), ami a különböző kategóriák arányának jelentős változását eredményezte. Egy évvel a betegek bevonása után 65,6%-uk tartozott a HFrEF, 17,0%-uk a HFmrEF és 17,4%-uk a HFpEF kategóriába.

    A társbetegségek közül a leggyakoribb a hipertónia volt, ami a teljes betegcsoport 63,5%-ában fordult elő. Ezt követte a diabétesz 33,8%-os, a veseelégtelenség 22,6%-os, a COPD 15,3%-os előfordulással. A betegek 35,2%-ában észleltünk pitvarfibrillációt.

    A Szívelégtelenség Regiszter közelmúltban publikált eredményei alapján a HFrEF-betegek a regiszterbe történő bevonáskor BB-t, ACEI/ARB-t, illetve MRA-t 93, 91 és 78%-ban kaptak, az alkalmazási arányok a féléves (6m) és egyéves (12m) vizitek idején szignifikánsan nem változtak. Az alkalmazott dózisok az adott gyógyszer céldózisának százalékos értékében kifejezve szignifikáns növekedést mutattak a BB-k (63±33% [bl], 65±32% [6m], 67±33% [12m]; p=0,025); és az ACEI/ARB-k (58±30% [bl], 67±32% [6m], 68±34% [12m], p<0,00 001) esetében, míg az MRA-k esetében ez a változás nem volt szignifikáns (57±27% [bl], 56±30% [6m], 57±31% [12m], p=0,139). Az adott gyógyszer céldózisának ≥50%-át, illetve 100%-át szedő betegek aránya csak az ACEI/ARB-k vonatkozásában változott szignifikánsan (≥50% ACEI/ARB: 67% [bl], 77% [6m], 77% [12m], p <0,001; 100% ACEI/ARB: 24% [bl], 40% [6m], 42% [12m], p<0,001).

    Egy év alatt a teljes betegpopulációban 105/1095 haláleset történt, mely szerint az összmortalitás 9,6% volt. Az akut szívelégtelenség utáni beválasztás (hospitalizáció alatt vagy a hospitalizációt követően 90 napon belül vagy ambulanter beválasztás) (63/703 fő, 9%) (p=0,020).

    A Magyar Szívelégtelenség Regiszter eredményei számos vonatkozásban nagyon hasonlóak a nagy nemzetközi szívelégtelenségi regiszterek eredményeihez. Vannak azonban hazai specialitások. Ezek pontos elemzése és az adatok a magyar szívelégtelen betegpopuláció ellátásának javításában történő felhasználása a regiszter adatainak további feldolgozását és elemzését igényli.

     

    Dr. Nyolczas Noémi

Vissza