A megtartott ejekciós frakciójú szívelégtelenség (HFpEF) egy heterogén megjelenésű szindróma. A populáció életkorának növekedése és a kockázati tényezők (obezitás, diabetes, hipertónia, vesebetegség) egyre gyakoribbá válása miatt egyre növekvő incidenciával és prevalenciával bír. Jelen vizsgálat a dedikált dyspnoe klinikán elvégzett terheléses echokardiográfiával kombinált kardiopulmonális terheléses vizsgálat (CPETecho) segítségével elvégzett, szisztematikus kivizsgálás során észlelt hemodinamikai és metabolikus változásokat ismerteti.
Összesen 2003 beteget referáltak CPETecho vizsgálatra NYHA II. vagy III. funkcionális stádiumnak megfelelő, terhelésre jelentkező nehézlégzés vagy fáradékonyság miatt. Közülük 297 (átlag életkor 73±9 év, 64% nő) a HFpEF kritériumait (H2FPEF score ≥6 vagy HFA-PEFF score ≥5) teljesítő beteget vizsgáltak a dedikált dyspnoe klinikán. A standardizált kivizsgálás laborvizsgálatot, spirometriát, nyugalmi transthoracalis echokardiográfiát, EKG-t, kardiológiai és pulmonológiai vizsgálatot, valamint CPETecho-t foglalt magába. A dyspnoe klinikán elvégzett vizsgálatok után kardiológus értékelte az eredményeket és a további teendőket az alábbi csoportokba sorolta: (1) további diagnosztikus kivizsgálás javasolt; (2) a szív-érrendszeri gyógyszeres kezelés optimalizálása javasolt; (3) szív-érrendszerei intervenció irányába történő referálás javasolt; (4) a nem kardiális társbetegségek kezelése javasolt vagy (5) rehabilitáció javasolt.
Átlagosan négy hemodinamikai/metabolikus változásra derült fény betegenként: a leggyakoribb kardiális eltérések a csökkent pulzustérfogat rezerv (73%), csökkent kronotróp rezerv (72%), terhelésre jelentkező pulmonális hipertónia (65%) és a csökkent diasztolés rezerv (64%) voltak. Csökkent perifériás oxigén extrakció 40, ventilációs limitáció 39%-ban fordult elő. 267 betegnél (90%), 575 további diagnosztikus vizsgálatot javasoltak (átlagosan 2 per beteg). Szív MR-t, koronária vagy amyloidosis kivizsgálást, ventilációs-perfúziós vizsgálatot és pulmonológia vizsgálatra történtő beutalást körülbelül háromból egy betegnél javasoltak. 293 betegnél (99%) történt szív-és érrendszeri gyógyszeres kezelés optimalizálás (átlagosan betegenként 3 módosítás). A betegek 64%-ánál állt fenn SGLT2-gátló kezelés bevezetésének indikációja, az antihipertenzív kezelés optimalizálása 81%-ban, míg a lipid csökkentő terápia 42%-ban volt indokolt. 110 betegnél (37%), 132 szív-és érrendszeri intervenció történt, melyek közül az abláció volt a leggyakoribb. A társbetegségek közül kiemelendő a vashiány kezelésének megkezdése, a diabetes terápia optimalizálása, a dohányzás abbahagyásának segítése és az obezitás mérséklésére tett törekvések.
A HFpEF-es betegek multidiszciplináris, dedikált dyspnoe klinikán történő – CPETecho-t magába foglaló - holisztikus kivizsgálása számos hemodinamikai/metabolikus változást igazolt, mely további diagnosztikus vizsgálatokhoz és potenciális terápiás változtatásokhoz vezetett az esetek nagy részében. További vizsgálatok szükségesek annak megítélése céljából, hogy a dyspnoe klinikák javítják-e a HFpEF evidence-based kezelésének és a társbetegségek kezelésének a megvalósulását és pozitív hatással vannak-e a kemény klinikai végpontokra.
