London MJ, Schwartz GG, Hur K, Henderson WG. Association of perioperative statin use with mortality and morbidity after major noncardiac surgery. JAMA Intern Med. 2016 Dec 19. doi: 10.1001/jamainternmed.2016.8005 (A perioperatív statin használat összefüggése a mortalitással és a morbiditással major nem szívsebészeti műtétek esetén.)
A statinok perioperatív használatával kapcsolatban egyelőre számos megválaszolatlan kérdés vár megoldásra. A randomizált DECREASE (Dutch Echocardiographic Cardiac Risk Evaluation Applying Stress Echocardiography) III és IV vizsgálatok megítélése ellentmondásos, a retrospektív elemzésen alapuló adatok megbízhatósága sem minden esetben egyértelmű. A statin terápia indításának optimális időpontja és a terápia hossza sem meghatározott.
Hasznos adatokkal járulhat hozzá a kérdéshez London és munkatársainak elemzése, akik a perioperatív statin használat mortalitással és morbiditással való összefüggését vizsgálták major nem szívsebészeti műtétek esetén. 180 478 veterán adatait elemezték retrospektív módon egy megfigyeléses kohort vizsgálat során. A betegek 2005 és 2010 között tervezett vagy sürgős általános sebészeti, érsebészeti, idegsebészeti, ortopédiai, mellkassebészeti, urológiai vagy fül-orr-gégészeti beavatkozáson estek át. A műtét után 30 napos utánkövetés történt. Perioperatív statin használatnak a műtét napján vagy a műtétet követő napon alkalmazott statint tekintették.
Az elemzés során 48 243 perioperatív statin kezelést kapó beteg adatait vetették össze hasonló számú, statint nem szedő, hasonló jellemzőkkel bíró betegével. A vizsgálatban résztvevők jelentős része férfi volt, a kórházi felvételkor 37,8%-uk rendelkezett a használt adatbázis alapján aktív statin recepttel, többségüknek (80,8%) simvastatint írtak, 59,5 %-uknak közepes intenzitású dózisban. A műtét napján vagy az azt követő napon a betegek 31,5%-a kapott statint. A statin kezelésben részesülők aránya jelentősen különbözött a műtét típusától függően: érsebészeti beavatkozásnál például a betegek 50,1%-a, általános sebészeti beavatkozásnál 18,6%-uk, ortopédiai műtétnél 38,8%-uk kapott statint. Az aktív ambulánsan felírt recepttel bírók közül csak 62%-nál alkalmaztak a műtét napján vagy az azt követő napon statin kezelést.
Az elsődleges végpontként meghatározott 30 napos összmortalitás szignifikánsan alacsonyabbnak bizonyult a statint szedők között. A másodlagos végpontok közül összességében szignifikánsan kevesebb komplikáció jelentkezett a statint szedő csoportban, a komplikációk alcsoportjait tekintve az összefüggés nem bizonyult szignifikánsnak a központi idegrendszeri és a thrombotikus szövődmények körében, a legerősebb rizikócsökkentést a cardialis szövődmények tekintetében észlelték.
A statinok kedvező befolyása feltehetően az endothel funkciót megváltoztató és a gyulladáscsökkentő pleiotrop hatáson alapulhat.
Összességében tehát a perioperatív statin terápiában részesülők perioperatív összmortalitása és a műtétet követően jelentkező számos komplikáció száma alacsonyabbnak bizonyult a statint nem szedőkénél. Fontos megjegyezni, hogy a vizsgálat retrospektív, megfigyeléses módon történt, az eredmények azonban a későbbiekben segíthetik további, megfelelően felépített randomizált vizsgálatok tervezését.
----------
Felhasznált irodalom:
London MJ, Schwartz GG, Hur K, Henderson WG. Association of perioperative statin use with mortality and morbidity after major noncardiac surgery. JAMA Intern Med. 2016 Dec 19. doi: 10.1001/jamainternmed.2016.8005.
Weinberg RL, Eagle KA. Perioperative Statin Use in Noncardiac Surgery: Who and When? JAMA Intern Med. 2016 Dec 19. doi: 10.1001/jamainternmed.2016.8037.
