Myocardial blood flow reserve assessed by positron emission tomography myocardial perfusion imaging identifies patients with a survival benefit from early revascularization
A pozitronemissziós tomográfiás myocardialis perfúziós képalkotással meghatározott szívizom-véráramlási tartalék képes azoknak a betegeknek az azonosítására, akiknél a korai revascularisatio életnyereséggel járhat Krishna K Patel, John A Spertus, Paul S Chan, Brett W Sperry, Firas Al Badarin, Kevin F Kennedy, et al.
European Heart Journal. Előzetes elektronikus közlés: 2019. június 22. DOI: https://doi.org/10.1093/eurheartj/ehz389
A pozitronemissziós tomográfiás (PET) szívizomperfúziós képalkotás (myocardial perfusion imaging - MPI) alkalmas a myocardialis véráramlási tartalék (myocardial blood flow reserve - MBFR) neminvazív módon történő meghatározására. A tanulmány célja megvizsgálni, vajon az MBFR képes-e azokat a személyeket azonosítani, akiknél a revascularisatiot követően élettartamnövekedés várható, illetve, hogy a vizsgálat eredménye befolyásolhatja-e a későbbi kezelési taktikát. 2010. január -2016. december között egymást követően nyugalmi/terheléses Rb82 PET MPI-vel vizsgált 12 594 páciensnél elemezték a teljes mortalitást. Kizárták az analízisből azokat a személyeket, akiknek cardiomyopathiájuk volt, korábban coronariaáthidaló műtéten (coronary artery bypass surgery - CABG) estek át vagy hiányzott az MBFR eredmény. A szívizom véráramlási tartalék a terheléses és a nyugalmi myocardialis véráramlás abszolút értékének az aránya volt. A páciensek és a vizsgálómódszer jellemző tulajdonságait, a korai revascularisatios időszakot (az MPI-t követő 90 napban végzett percutan coronariaintervenciót vagy CABG-t) az MBFR és a korai revascularisatio kölcsönhatását figyelembe vevő Cox-modellben elemezték a teljes halálozást előrejelző tényezőket. A 3,2 éves mediánú követési idő alatt 897 betegnél (7,1%) végeztek korai revascularisatiot és 1699 páciens (13,5%) halt meg. Ischaemia volt kimutatható 4051 személynél (32,3%), 1413-nál (11,2%) az ischaemia a szívizom ≥10%-át érintette. A MBFR átlagos értéke 2,0 ± 1,3 volt, 4836 egyénnél 38,5%) az MBFR <1,8 volt. Többváltozós korreláltatást követően az MBFR minden 0,1 egységnyi csökkenése a teljes halálozás kockázatát 9%-kal növelte (kockázati arány 1,09, 95% konfidenciaintervallum 1,08–1,10; P < 0,001). Szignifikáns kölcsönhatás volt kimutatható az MBFR és a korai revascularisatio között (P<0,001); azoknál a betegeknél, akiknél az MBFR ≤1,8 volt, a korai revascularisatio előnyös volt a túlélés szempontjából, függetlenül a revascularisatio típusától és az ischaemia mértékétől. A közlemény eredményei alapján, a PET MPI alapján meghatározott myocardialis véráramlási tartalék összefüggést mutat a teljes halálozással és lehetővé teszi azoknak a pácienseknek az azonosítását, akiknél a korai revascularisatio javíthatja a túlélés a gyógyszeres kezeléssel összehasonlítva. Mindez befolyásolhatja a revascularisatios taktikát, de szükség van az eredmények prospektív módon történő megerősítésére is.
