Figyelem!
A megtekinteni kívánt tartalom inaktív.
Válogatás az ESC 2016. évi Kongresszusának 4. napján bemutatott klinikai vizsgálatokbólPrevenció és hyperlipideamia / képalkotó vzsgálatok szerepe a szükségtelen invazív coronarographiák elkerülésében
ODYSSEY ESCAPE vizsgálat: Ebben a randomizált, multicentrikus, placebo kontrollált vizsgálatban a PCSK9 inhibitor alirocumab hatékonyságát vizsgálták heterozigóta familiáris hypercholesterinaemiás (HeFH) betegek körében. Vizsgálták, hogy 150 mg alirocumab (subcutan injekció) 18 héten át 2 hetente adva csökkenti-e a lipoprotein apheresis szükségességének gyakoriságát. A vizsgálatba 63 rendszeres lipoprotein apheresis terápiában résztvevő felnőtt HeFH beteget vontak be. Az első 6 hétben az apheresist minden betegnél az addig megszokott gyakorisággal végezték. Ezt követően amennyiben az LDL-C értéke a kiindulási érték ≥30%-ával alacsonyabb volt, az apheresist nem végezték el. Primer végpontnak tekintették az apheresis gyakoriságát a 7. és 18. hét között. A vizsgálat végére az alirocumab-kezelt betegek 63,4%-a hagyhatta el teljesen az apheresist, a placebo csoportban ezzel szemben egy beteg sem. Továbbá a alirocumab-kezeltek 92,7%-a kihagyhatta az apheresisek legalább felét, ez a placebo ágon lévő betegek 14,3%-áról volt elmondható.
CE-MARC 2 vizsgálat: Célja a szív mágneses rezonanciás vizsgálat (CMR), a myocardialis perfúziós szcintigráfia (MPS) és a NICE ajánlás alapján történő ellátás öszehasonlítása a szükségtelen invazív katéterezések megelőzésében. A multicentrikus randomizált vizsgálatba 1202 panaszos, koszorúérbetegség gyanújával hospitalizált beteget vontak be és randomizálták őket CMR (n=481), MPS (n=481) és NICE (n=240) ágra. Primér végpontnak a szükségtelennek ítélt invazív coronarographiát tekintették. A NICE alapján alacsony rizikójú betegeknél (10-29% valószínűség) coronaria CT-t, a közepes rizikójú betegeknél (30-60%) MPS-t, a magas rizikójúaknál invazív coronarographia történt.
A betegek 22%-ánál történt coronaria angioplasztika 1 éven belül. A NICE csoportban 43%, a CMR csoportban 18, az MPS csoportban 16%-nál végeztek invazív coronarographiát. A CMR-vezérelt stratégia a NICE-vezérelt ellátással szemben szignifikánsan csökkentette a szükségtelen coronarographiák számát, az MPS csoporttal összehasonlítva e tekintetben nem találtak különbséget.
Szekunder végpont (MACE, pozitív angiographia) tekintetében nem volt különbség a három csoport között (NICE:12,1%, CMR:9,8%, MPS:8,7%).
Az eredmények azt igazoják, hogy a képalkotó vizsgálatok szélesebb körű alkalmazásával szignifikánsan csökkenthető a feleslegesen végzett coronarographiák száma, továbbá, hogy a CMR a MPS egy jó alternatívája lehet.
AMERICAN / Active detection and Management of the Extension of atherothrombosis in high Risk coronary patients In comparison with standard of Care for coronary Atherosclerosis/
Magas rizikójú coronaria betegek randomizált prospektív vizsgálatát végezték a magas rizikójú betegpopulációban fellépő perifériás érbetegség minél koraibb felésmérése és kezelése céljából. A betegeket 2 csoportba randomizálták: a ,,proaktív'' ágon (n=263) perfifériás revaszkularizációt végeztek az arra alkalmas betegekben, valamint agresszív gyógszeres kezelést stratégiát és életmód változást kezdtek, szemben a másik ágra randomizált, hagyományos kezelési stratégián lévő csoporttal (n=258). A vizsgálat 2 éves időtartama során primer végpontként vizsgálták a kardialis okból bekövetkező rehospitalizációt, illetve halálozást, secunder végpontként pedig az összhalálozást, akut myocardials infarctust, stroke-ot és revaszkularizációs eseményt. A két csoport között nem volt különbség sem a primer, sem a secunder végpontok tekintetében, a major vérzéses szövődmények előfordulása is hasonló volt a két ágon. A vizsgálat vezetője a két csoport hasonló eredményeit az magyarzázhatja, hogy mindkét csoportban közel optimális volt a gyógyszeres terápia.
HIJ-PROPER /Heart Institute of Japan-PRoper level of lipid lOwering with Pitavastatin and Ezetimibe in acute coRonary syndrome/
Intenzív statin terápia csökkenti a kardiovaszkuláris események előfordulását ACS dyslipidaemiás betegek körében. A multicentrikus japán vizsgálatba 19 kórházból 1734 beteg került bevonásra. Coronarographiát követően a betegeket ezetimibbel kombinált statin (cél LDL-C szint ≤ 70 mg/dL), illetve monoterápiás statin ágba sorolták (cél LDL-C szint: 90-100 mg/dL). Három éves utánkövetést végeztek, a primer végpontokat (összhalálozás, akut myocardialis infarctus, stroke, instabil angina, revaszkularizáció (PCI,CABG)) figyelembe véve nem különbözött a csoport két. Azon alcsoportban, ahol a kiindulási koleszterin felszívódási marker sitosterol magasabb volt (>2.2 µg/mL) a kombinált ezetimibe és statin kezelés hatásosnak bizonyult a primer végpont tekintetében.