Életének 86. évében elhunyt Józan Péter Professzor Úr. Életrajzát olvasva magunk előtt látjuk színes, érdekfeszítő előadásait, óriási tudását, mely tudást az elmúlt évtizedben kiemelten a kardiológia szolgálatába állított. Élmény volt minden egyes beszélgetés, melyek során ő fogalmazta meg szolgálatként munkáját. Munkáját, mellyel szó szerint élete utolsó percéig a hazai egészségügy helyzetét, a betegek életkilátását, az azt befolyásoló tényezőket elemezte, utat mutatva a fejlődés, változás lehetőségének.
1935-ben született Debrecenben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte cum laude minősítéssel. 1961-től a Hajdú-Bihar megyei Kórház kórbonctani-szövettani osztályán, majd 1964-től a Központi Statisztikai Hivatal munkatársaként dolgozott a Népesedés-, egészségügyi-és szociális statisztikai főosztály vezetőjeként. Köztisztviselőként szoros kapcsolatban állt a magyar és nemzetközi tudományos élettel a demográfia és az epidemiológia területén. 1975-ben mesterfokozatot szerzett orvosi demográfiából a University of London neves intézetében (London School of Hygiene and Tropical Medicine), 1996-ban a Debreceni Orvostudományi Egyetemen PhD fokozatot kapott. 2001-ben a Szegedi Tudományegyetem habilitált egyetemi magántanárrá nyilvánította, 2005-ben „Válság és megújulás a II. világháború utáni epidemiológiai fejlődésben” c. disszertációjával az MTA doktora tudományos címet nyerte el. Kiemelkedő kutatási tevékenysége középpontjában a népesség megbetegedési és halálozási viszonyokban tükröződő egészségi állapota állt. Tudományos munkássága nyomán közel 160 publikációval és úttörő vállalkozásként több reprezentatív vizsgálat kezdeményezőjeként, majd vezetőjeként járult hozzá az egészségkárosító hatások, mortalitási tényezők pontosabb megismeréséhez (Health Interview Survey, 1994., Atlas of Leading and Avodable Causes of Death on Countries of Central and Eastern Europe, Közép-Magyarországi régió demográfiai atlasza). Évekig volt elnöke az MTA Demográfiai Bizottságának, tudományos kutatója az MTA Társadalomkutató Központjának és a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológiai Intézetének. 1999-ben szakértői kinevezést kapott az Európai Unió kormánya mellett működő Élettudományok Igazgatótanácsában, egyik alapítója és első elnöke volt a Népegészségügyi Tudományos Tanácsnak. 1997-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, 2000-ben Keleti Károly emlékéremmel, 2005-ben Gábor György nagydíjjal tüntették ki több évtizedes munkája elismeréseként.
Mint akik többen sok éven át szoros együttműködésben dolgoztunk Professzor Úrral, állíthatjuk, nagyon sokat köszönhet a hazai kardiológia Józan Péternek. Ő igazolta, hogy alapvetően a kardiológia elmúlt két évtizedes fejlődésének, a szívkatéteres infarktus ellátásnak köszönhetően nőtt és nő a hazai születéskor várható életkilátás, vagy, hogy ma kevesebb, mint fele annyian halnak meg infarktusban, mint tíz évvel ezelőtt.
Nem volt olyan nagyobb hazai kardiológiai kongresszus, ahol legalább egy-két ábra erejéig ne idéztük volna eredményeit.
Még megérhette az új Szív- és Érgyógyászat könyv megjelenését, mely könyvet oly kiváló epidemiológiai fejezettel színesített. Hiányozni fognak világos, érdekfeszítő okfejtései, ötletei, javaslatai. Hálás szívvel búcsúzunk, pihenjen békében!
