Fájdalommal értesítjük mindazokat, akik ismerték, hogy drága Barátunk és Kollégánk, Dr. Bányai Ferenc türelemmel viselt szenvedés után 2016 január 20-án, születése napján elhunyt. Bányai Feri az echocardiographia doyenje, a kardiológia, de nyugodtan mondhatjuk, hogy az orvoslás igazán nagy alakja volt.
Ferit egész életében szűkebb hivatásunk érdekelte, az orvoslás, a kardiológia villanyozta fel, kijelenthetjük, egyenesen szórakoztatta. Olyan igazán ritka személyiség volt, akit a munkája töltött fel szenvedéllyel, motivációval, orvosi hivatása okozott számára boldogságot. Mindig telve volt tudásszomjjal, egy új kiadású szakkönyv, vagy akár száraznak tűnő szakmai ajánlás számára izgalmas, a mindennapjaiban útbaigazító olvasmány volt a legeslegutóbbi időkig. Nem zavarta ebbéli életfelfogásában semmilyen nehézség, életkor, testi betegségek, NYHA stádium egyáltalán. Éles eszén, munkabírásán, tudásán nem látszott, hogy az évek némileg szaladtak Vele. Lelkesen foglalkozott a fiatalokkal, vallotta, hogy kardiológus nem lehet olyan fiatal, aki a szívultrahang vizsgálat készségével nem rendelkezik. Személyében és tanítványai révén élő barriert képezett, amelyen csak azok kelhettek át a szakvizsga felé, akik az élet echocardiographiás vizsgáját kiállták. A Magyar Kardiológusok Társaságának Echocardiographiás Munkacsoportjának hosszú éveken át volt vezetőségi tagja.
Egyáltalán nem tudjuk felfogni és elképzelni, hogy milyen lesz az élet, a munka nélküle, hiszen Ő maga volt a biztos tudás. Ezzel a tudással próbált megküzdeni azzal a betegséggel, melyhez az összes betegség közül a legjobban értett. A sors kegyetlen fintora, hogy pontosan ez méretett rá.
Feri, nyugodj békében, úgyis tudod, hogy közöttünk maradsz!
Kiss Róbert Gábor
