Milyen raglista a Times Higher Education?
A londoni székhelyű Times Higher Education (THE), a világ legelfogadottabb egyetemi ranglistája. Létezik több rangsor is, de mindenki a THE világrangsorához viszonyít elsőként, ezt a listát használja, ha oktatásról, innovációról, kutatásról vagy befektetésről van szó. A legfrissebb listán 1102 egyetem szerepel összesen, idén a Semmelweis Egyetem a legjobb ötszáz közé került – a magyarországi egyetemek közül egyedüliként szerepel ebben a kategóriában. Rajtunk kívül még hat magyar felsőoktatási intézmény van a listán, a legjobb 600 és 800 közé került az ELTE, a Szegedi- és a Pécsi Tudományegyetem, a legjobb 1000-ben pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Corvinus és a Debreceni Egyetem neve olvasható.
Tavaly hányadik volt a Semmelweis Egyetem ugyanezen a listán?
Sokáig a legjobb 600-ban voltunk benne. Nagy dolog, hogy 100 helyezéssel tudott javítani az egyetem a rangsorán. Egyébként a legjobb 500-ban eddig egyetlen középkelet-európai egyetem volt, a prágai Károly Egyetem. Az egyik „konkurens"” egyetemünk. Most már nem mondhatják, hogy jobbak nálunk.
Mi alapján kerülnek fel az egyetemek erre a listára, és milyen területeket vizsgálnak?
Az egyik legfontosabb az oktatási-tanulási környezet. A másik lényeges terület, amelyet vizsgálnak, az a nemzetközi orientáció. Itt az számít, hogy milyen arányban tanít az egyetem külföldi hallgatókat, és hány külföldi tanár vesz részt az oktatásban, ezen kívül pedig azt is megvizsgálják, hogy milyen klinikai és alapkutatásokat végez az egyetem a külföldi partnerekkel. Azt tudni kell, hogy a nagy, tudományos eredmények mindig több nagy egyetem, vagy több nagyobb munkacsoport együttműködéséből születnek. A Semmelweis Egyetem nemzetközi tudományos kooperációs tevékenysége és megnyilvánulása nagyon aktív.
Mindezek mellett pedig gazdasági szempontból megjelenik az értékelésekben a kutatási bevételek mellett a piaci forrásbevonó képesség is. Ezen kívül ahhoz, hogy valaki előkelő helyen végezzen a listán, kiemelten fontos az úgynevezett, publikációs aktivitás és idézettség.
Ez mit jelent pontosan?
A mi szakmánk a gyógyításról szól. Ez az összes diszciplína közül a leggyorsabban fejlődő tudományág. Ma már olyan jelentős, új lehetőségek jelennek meg hétről hétre - akár a szívgyógyászat területén, vagy bármely más klinikai vagy orvostudományi alapkutatási területen -, amely robbanásszerű változásokat eredményezhet a gyógyításban.
Ezekről az új lehetőségekről tudományos publikációk jelennek meg. Ha ennek releváns következménye van, akkor elkezdenek idézni a publikációkból különböző tudományos lapokban. Ezt hívják idézettségnek. A Semmelweis Egyetem idézettsége évente 30 ezer fölött van – ez nagyon magas szám.
Kimagasló az összes többi egyetemhez képest. Mindez persze azt is jelenti, hogy az egyetemünkön magas szintű tudományos munka folyik. Ahhoz, hogy az egyetem részt tudjon vállalni a klinikai területhez kapcsolódó tudományos kutatómunkában, a betegellátásban is meghatározó szerepben kell lennie. Ez pedig a mi esetünkben megvan: a teljes magyarországi egészségügyi ellátás 6%-át, a közép-magyarországi régióban pedig a 17%-át a Semmelweis Egyetem klinikái végzik, de ez az arány tovább fejleszthető. Az is fontos, hogy milyen ipari kapcsolattal, milyen innovációs potenciállal rendelkezik egy egyetem. Itt az a legfontosabb cél, hogy a megerősített elméleti bázisunkon – ami tradicionálisan erőssége a magyar orvostudományi képzésnek - klinikai kapacitásaink mennyiségét és minőségét tovább tudjuk növelni. Mindenki előtt ismert a talentumokról szóló példabeszéd. Mi a ránk bízott javakat nemcsak meg tudjuk duplázni, hanem a betegellátás és oktatás-kutatás-innováció hármas egyetemi egysége miatt akár meg is háromszorozhatjuk.
Ezt hogyan lehet elérni a klinikai kapacitás mennyiségének és minőségének erősítésével? Ez nem csupán azt jelenti, hogy még több beteget tudnak ellátni?
Egyáltalán nem. A klinikai kapacitás növelése több tevékenységünkre kihat. Először is az oktatásra. Egy orvostanhallgatónak a stabil és jelenleg is meglévő elméleti, preklinikai tudományos felkészültség mellett nagyon sok gyakorlati képességre is szüksége van. Ehhez pedig az kell, hogy találkozzon a betegekkel a hallgató – vagyis szükség van arra, hogy minél több beteget tudjanak befogadni a klinikák. A betegek nagy része természetesen nagy gyakoriságú kórképpel rendelkezik: infarktus, szívritmuszavar, szívelégtelenség, vakbélgyulladás, tüdőgyulladás, stb. De ha a klinika nagy, sok speciális beteg is bekerül, így a hallgatók a gyakorlatban sajátíthatják el a különleges - például a szervátültetésekkel, a műszív műtétekkel, koraszülött ellátással, vagy a speciális szemműtétekkel kapcsolatos - eljárásokat, és még sorolhatnám. Ráadásul most ennek a generációnak ez rendkívül fontos, hogy minél többféle betegséget, különleges, ritkább műtéteket lásson. Ugyanis a mostani orvostanhallgatók húsz év múlva lesznek a csúcson. És akkor nem lehet tudni, hogy hol tart majd a gyógyítás.
Már említettem: robbanásszerűen fejlődik. Amikor én voltam hallgató, akkor még egyetlen szívultrahang volt az egész egyetemen. Ma már a rezidens azzal kezdi, hogy mehet ultrahangozni, mert csak ebben az épületben van húsz darab. A cél pedig az, hogy ezen eljárásokba már hallgató korában is egyre több esetben kerüljön bevonásra a leendő orvos.
Milyen más területek fejlesztésével javulhat az Egyetem helyzete?
Ha javul a klinikai kapacitás helyzete, nő a klinikai, gyakorlati oktatás lehetősége, ahogy említettem. Ezáltal a magyar- és külföldi hallgatók képzésének gyakorlati orientációja erősödik. Azaz, hadra foghatóbb orvosokat, egészségügyi szakembereket tudunk képezni. Továbbá nő a külföldi hallgatók megtartási potenciálja is. Mert azt el kell ismerni, hogy mind az angol, mind a német nyelvű képzésben a felsőbb években lemorzsolódás tapasztalható. Most átlagosan a német nyelvű képzéseinkre közel 10-szeres a túljelentkezés. Viszont nem tudunk a jelenleginél több hallgatót felvenni. Ennek megoldását segíti a preklinikai oktatási kapacitás bővítése. Ha ezek a fejlesztések megtörténnek, így bővül a kapacitás, nyilván több külföldi hallgatót veszünk majd fel, és több külföldi hallgató marad itt a teljes képzési időre. Ez pedig jelentős bevételt teremt mind az egyetemnek, mind pedig az országnak. Ezzel segítve a magyar nyelvű képzés fejlesztését is egyben, és a betegellátásban, oktatásban részt vevők életpályáját. Ráadásul a kapcsolatrendszerek szempontjából is rendkívül fontos, hogy minél több külföldi hallgató és oktató legyen az egyetemünkön.
Az itt tanuló külföldi hallgatók viszik a jó hírünket a világban. Egy-egy hallgató egy-egy kis követ. Néhány hónappal ezelőtt, mint az Európai Kardiológus Társaság alelnöke, meglátogattam a ciprusi kardiológiai társaságot az éves kongresszusán, és az elnök magyarul szólt hozzám. Ugyanis itt végezte Magyarországon az orvosi egyetemet. Csak jókat tudott mondani az egyetemi évekről, és az ország szépségéről is sokat beszélgettünk. De visszatérve a fejlesztéshez: ha még több és egyre jobb orvost, egészségügyi szakembert képzünk, akkor a következő évtizedekben ez további gazdasági bevételeket hozhat
– és itt térnék vissza a talentumok felelősséggel teljes megsokszorozására. Az orvosok, oktatók ugyanis kutatnak is, és a tudományos kutatás a harmadik cölöp, amelyre az orvosképzés támaszkodik. A tudományos kutatás és az innováció pedig szorosan összefügg az ellátott esetek számával. És itt kapcsolódhat be a szinergikus folyamatba az ipari partner.
Meggyőződésem, hogy az egészségipar fejlődése egy ország felemelkedésében az egyik legfontosabb tényező lehet.
Ez az ipar keresi a kapcsolatot a nagy klinikákkal, a hatalmas kapacitással rendelkező ellátókkal, akik számos tudományos kutatási tevékenységet végeznek, és nemzetközileg is elismertek. Bizonyos új módszerek, gyógyszerek, eljárások, eszközök létrehozása is ilyen hatalmas klinikákon történik. Ezen kutatások pedig akkor működnek jól egy egyetemen, ha a kutatások bázisát jelentő alapkutatási profil is erős. Úgy, mint ez az egyetemünkön is megvalósul. Ma már nemzetközileg is az egyetemi-ipari együttműködések azok, amelyek a gyógyszer és egészségipari fejlesztések hajtómotorjai. Az ipar és a kutatás pedig komoly bevételt hozhat – persze ez csak akkor valósulhat meg, ha van mögötte megfelelő nagyságú klinikai- és oktatási kapacitás. A Semmelweis Egyetem az elmúlt években a klinikai kutatások terén sokat fejlődött.
Mit gondol, ha elindul az Egyetem fejlesztése néhány éven belül még előkelőbb helyezést érhet el az egyetem a listán?
Örülök a négyszáz-ötszázadik helynek. Nagyon jó helyezés. De szeretném, ha a Semmelweis Egyetem a legjobb 200-ba, és azt követően a kormányzati célként kitűzött legjobb 100-ba is bekerülne. Ez egyáltalán nem irreális. Az egyik müncheni egyetem a legjobb ötven felsőoktatási intézmény egyike – holott sokáig a középmezőnyben helyezkedett el. A bajor kormány viszont úgy döntött, hogy jelentősen fejleszti az egyetemet a klinikai kapacitások és innovációs lehetőségek terén, és így jutott el addig, hogy a világ 25 legjobb egyeteme között tartják számon.Meggyőződésem, hogy ha fejlesztik a Semmelweis Egyetemet, belátható időn belül bekerül a legjobb 100-ba.Ha a Városmajori Szív és Érgyógyászati Klinika példáját nézzük, akkor elmondható, hogy itt a gyakori kórképek, a népegészségügyi problémákat okozó betegségek is fókuszban vannak. Az itteni klinikai tudományos kutatás, innováció és az együttműködés az ipari szereplőkkel robbanásszerű. Olyan számokat teljesítünk a klinikán, amely nagyon ritka: szívátültetésben Európában a másodikak vagyunk, ugyanígy a második helyen állunk a speciális eszközök beültetésében is.
Ahhoz, hogy előrébb jusson egy egyetem, mennyire fontos az adott ország kormányának támogatása?
A kormány támogatása nélkül egy ilyen fejlesztés nem valósítható meg. Éppen ezért készült el a Semmelweis Egyetem 21. Század Fejlesztési Terve elnevezésű javaslat. Ennek legfontosabb célkitűzése, hogy az egyetem a hírnevét megőrizve tovább fejlődjön. A kormány prioritásként kezeli az oktatást, kiemelt prioritásként az orvos- és egészségtudományi képzést. Palkovics László, az oktatásért felelős államtitkár is határozottan kiáll amellett, hogy a magyar orvosképzés a világ élvonalába tartozzon. A fejlesztési terv szerint az egyetem klinikai ellátásának infrastruktúrája és technológiai színvonala jelentősen javulna, hiszen számos olyan klinikánk van, amelyre - hasonlóan a budapesti kórházakhoz - erősen ráfér a felújítás. A betegellátás kapcsán pedig az Egészséges Budapest Programmal egyeztetett javaslattal rendelkezünk a betegellátási kapacitásokra vonatkozóan is. Természetesen a fejlesztések jelentős mértékben érintik az elméleti- és preklinikai oktatást, kutatást, azaz az Egyetem mind a hat karát.
Milyen konkrét előnyei lehetnek, ha mondjuk a legjobb százba bekerül a Semmelweis Egyetem?
Természetesen ezzel az előrelépéssel javul a betegellátás feltételrendszere, a jövő orvosainak egészségügyi szakembereinek a képzése, és nem utolsó sorban az Egyetemen dolgozó több ezer szakember életpályája. De mindezek mellett - nemzetgazdasági szempontból is vizsgálva a kérdést - kiemelendő, hogy az ipari partnerek hamarabb megtalálnak minket. Ha az egyetem körül a nagyobb start up cégek megjelennek, és támogatják a kutatásainkat, a fejlesztést, az innovációt, akkor folyamatos jelenlétükkel inspirálnak is minket. Nem mindegy, hogy egy új eszközt, katétert, pacemakert, vagy egy teljesen új technológiát hol fejlesztenek ki, és hol vezetik be először. Hol teszik rá az i-re a pontot. Ha itt, a Semmelweis Egyetemen, akkor ez az országnak is komoly bevételt jelenthet. Egyébként az orvos-, gyógyszerész-, egészségügyi szakember képzés hihetetlenül fontos lesz majd az országnak – de más országoknak is – a jövőben. Óriási gondot jelent majd a következő harminc évben.
Ezt hogy érti?
A legoptimistább számítások szerint is körülbelül 2020-ra egymillió üres orvosi állás lesz Európában.Amelyik ország sok orvost, és jó orvost tud képezni a világnak, annak az országnak nagy hatása lesz Európára. Nagyon nagy eredmény lenne, ha Európa-szerte minél több magyar egyetemen tanult orvos gyógyítana.
Azért a magyar orvosképzés mindig is erős volt, nem?
Igen, tradicionálisan alapos és magas színvonalú az orvosképzés nagyon régóta Magyarországon. Nem véletlen, hogy ennyi külföldi akar itt tanulni. Nagyon komoly a felvételi is, a ponthatár is, és az oktatás is – vagyis mindez azt mutatja, hogy az orvosképzésünk mögött óriási gyakorlat és tudás van. Mégis azt mondom: fejlesztés nélkül ezt a helyezést nem lehet megtartani, ugyanis az orvostudomány – ahogyan már említettem is – robbanásszerűen fejlődik. Ha egy hallgatónak lehetősége van a mai gyógyítási technikákat megtanulni, részt tud venni a speciális műtéteken, akkor a ráépülő többlettudást a jövőben sokkal könnyebben be tudja fogadni. Minden új tudás befogadásához szükség van az alapra. Ha ez nincs meg, nem tudja az orvos hasznosítani az új tudásanyagot. Egyszóval: rendkívül fontos a fejlesztés. Itt az idő, hogy a Semmelweis Egyetemet bővítsék: 2019-ben lesz éppen 250 éves, és ne felejtsük, hogy jövőre ünnepelhetjük az egyetem névadójának Semmelweis Ignácnak 200. születési évfordulóját.
Hogyan készülnek a negyedévezredes születésnapra?
2018-ban Semmelweis-évet tartunk, mindenhol megjelenítjük az egyetemünket, kiemeljük a teljesítményét, az oktatási és tudományos tevékenységünket, a klinikai gyakorlatban elért eredményeinket. Ezen kívül a fejlesztési terven dolgozunk, hogy minél hamarabb megvalósulhasson. Ennek markáns része - ahogy említettem - az elméleti képzés bázisának további támogatása mellett a klinikai kapacitások mennyiségének és minőségének jelentős javítása, és az Egészséges Budapest Programmal egyeztetett módon való szerepvállalás a betegellátásban. A THE idei eredménye arra inspirál bennünket, hogy ezt a munkát minél hamarabb elkezdhessük.
Már mondta, hogy azt szeretné, hogy a legjobb 100 közé kerüljön az egyetem. Mikorra valósulhat ez meg?
Most az a cél, hogy jövőre megtartsuk a mostani helyezést, de meg vagyok győződve arról, ha a fejlesztés megvalósul, öt éven belül bekerülhetünk a legjobb 200 egyetem közé és nem sokkal később a megtartott lendülettel a legjobb 100-ba is.
----
Forrás: origo.hu
