Association of Use of Angiotensin-Converting Enzyme Inhibitors and Angiotensin II Receptor Blockers With Testing Positive for Coronavirus Disease 2019 (COVID-19)
Összefüggés az angiotenzinkonvertáló-enzim gátlók és az angiotenzinreceptor-blokkolók alkalmazása, illetve a koronavírus-betegség 2019 (COVID-19) kimutatására szolgáló teszt pozitivitása között
Neil Mehta, Ankur Kalra, Amy S. Nowacki, Scott Anjewierden, Zheyi Han, Pavan Bhat, et al.
JAMA Cardiol. Előzetes elektronikus közlés: 2020.05.05. doi:10.1001/jamacardio.2020.1855
Az angiotenzinkonvertáló-enzim gátlók (ACE gátlók) és az angiotenzin II receptor blokkolók (ARB-k) szerepe a az új koronavírus okozta betegség 2019 (COVID-19) pandémia idején ma is a viták középpontjában áll. Voltak olyan javaslatok, hogy ezeket a gyógyszereket, amelyek számos krónikus betegségnek az alapvető gyógyszerei, a járvány idején le kellene állítani, ugyanakkor a klinikai bizonyítékok hiányában a tudományos társaságok a gyógyszerek folyamatos szedését javasolják. A közleményben az ACE-gátlók/ARB-k szedésének az összefüggést vizsgálták az új koronavírus okozta fertőzés kimutatására szolgáló teszt (SARS-CoV-2 kimutatása az orrból és/vagy a garatból vett váladékban RT-PCR teszttel) pozitivitásának a valószínűségével. Ugyancsak vizsgálták a koronavírus-fertőzésre pozitív eredményű, ACE-gátlót/ARB-t szedő páciensekben a COVID-19 klinikai súlyosságának a mutatóit (pl. kórházi kezelés, intenziv osztályon történő kezelés, gépi lélegeztetés szükségessége). A retrospektív kohorsztanulmányt a Cleveland Clinic Health System keretében Ohio-ban és Floridában végezték ”overlap propensity score weighting” módszerrel. Mindazoknak a személyeknek az adatait elemezték, akiknél 2020. március 8. és április 12. között COVID-19 irányába tesztet végeztek. Kiemelt figyelmet fordítottak azokra a betegekre, akik a COVID-19 teszt idején ACE-gátlót vagy ARB-t szedtek. Vizsgálták, hogy milyen eredménye lett a koronavírus-tesztnek a teljes vizsgálati népességben, a pozitív teszteredményű betegek közül hány került kórházba, hány pácienst vettek fel az intenzív osztályra és hány személy szorult gépi lélegeztetésre. 18 472 személynél végezték COVID-19 irányába tesztet. Az átlagos életkor (SD) 49 (21) év volt, a férfiak száma 7384 (40%) volt, 12 725 páciens (69%) volt fehér bőrű. A COVID-19-re vizsgált 18 472 személy közül 2285 (12,4%) szedett ACE-gátlót vagy ARB-t. A 18 422 vizsgált egyén közül 1735-nél (9,4%) volt pozitív a COVID-19 teszt. A pozitív eredményű személyek közül 421 (24,3%) került kórházba, 161-et (9,3%) vettek fel intenzív osztályra és 111 betegnél (6,4%) volt szükség gépi lélegeztetésre. Az „overlap propensity score weighting” módszerrel nem lehetett szignifikáns mértékű összefüggést kimutatni az ACE-gátló és/vagy az ARB szedése és a COVID-19 teszt pozitivitása között (az „overlap propensity score weighting” módszerrel meghatározott esélyhányados 0,97; 95% konfidenciaintervallum [CI] 0,81-1,15 volt). A közlemény eredményei alapján nem lehetett összefüggést kimutatni az ACE-gátló vagy az ARB szedése, illetve COVID-19 teszt pozitivitása között. A klinikai eredmények a jelenleg érvényes irányelvek ajánlásait támasztják alá, hogy a COVID-19 pandémia idején nem kell leállítani az ACE-gátlókat vagy az ARB-ket. kórházi kezelést igénylő nagyszámú, ACE-gátlót és ARB-t szedő beteget bevonó további klinikai vizsgálatok során kell azonban tisztázni, hogy van-e összefüggés a COVID-19 súlyosságának klinikai mutatói és a gyógyszerek szedése között.
