High-power chargers for electric vehicles: are they safe for patients with pacemakers and defibrillators?
Carsten Lennerz, Claudia Schaarschmidt, Patrick Blažek, Katharina Knoll, Marc Kottmaier, Tilko Reents, Felix Bourier, Sarah Lengauer, Miruna Popa, Katharina Wimbauer, Fabian Bahlke, Hannah Krafft, Florian Englert, Lena Friedrich, Heribert Schunkert, Gabriele Hessling, Isabel Deisenhofer, Christof Kolb, Matthew O'Connor
EP Europace, euad042, https://doi.org/10.1093/europace/euad042
A kardiális beültethető elektronikus eszközök (pacemakerek, beültethető cardioverter defibrillátorok (ICD) és kardiális reszinkronizációs terápiás (CRT) rendszerek) az aritmiák vagy szívelégtelenség elsődleges kezelésére, vagy a kezelés kiegészítésére alkalmazott eszközök, melyek növekvő prevalenciával bírnak. Korábbi vizsgálatok alapján a kardiális beültethető elektromos eszközök működését az elektromágneses interferencia befolyásolhatja.
Az elektromos autók vagy más néven akkumulátoros elektromos járművek alkalmazása az elmúlt 5 évben exponenciálisan növekedett. Ezen járművek és töltőállomásaik, a kardiális beültethető elektronikus eszközökkel élő betegek számára az elektromágneses interferencia potenciális forrásaként szolgálhatnak. Az új „nagy teljesítményű” töltőállomások erős elektromágneses mezőt kelthetnek, mely elektromágneses interferenciát indukálhat a kardiális beültethető elektronikus eszközökben – ezek biztonságosságát ezidáig nem vizsgálták.
Jelen vizsgálatban összesen 130, kardiális beültethető eszközzel élő beteg (44 pacemaker, 65 ICD, 22 CRT) 561 töltést hajtott végre, 4 akkumulátoros elektromos járművön (Porsche, VW, Tesla, Audi) és egy teszt járművön (mely utóbbi 350 kW töltési kapacitással rendelkezett), nagy teljesítményű töltőállomás alkalmazásával, folyamatos, 6-elvezetéses EKG monitorozás mellett. A töltő kábelt közvetlenül a kardiális beültethető eszköz fölé helyezték a „legrosszabb forgatókönyv” utánzása céljából és az eszközöket úgy programozták, hogy az elektromágneses interferencia észlelésének lehetőségét maximalizálják. Miután a betegek feltöltötték az összes akkumulátoros elektromos járművet és a teszt járművet, leolvasták a kardiális beültethető eszközöket, elektromágneses interferencia bizonyítékát keresve. Nem fordult elő elektromágneses interferencia, konkrétan nem volt over-sensing, pacing gátlás, inappropriate tachycardia észlelés, mode váltás vagy spontán reprogramming. Az elektromágneses interferencia kockázata a beteg alapú elemzés alapján 0/130, míg az elektromágneses interferencia kockázata a töltő alapú elemzés alapján 0/561. Az effektív mágneses mező a töltőkábel mentén 38,65 µT és a töltőállomásnál 77,9 µT volt.
Összefoglalva elmondható, hogy az elektromos autók és a nagy teljesítményű töltők alkalmazása a kardiális eszközökkel élő betegek számára - bizonyított klinikailag releváns elektromágneses interferencia hiányában - biztonságosnak tűnik. Az észszerű óvatosság, a töltőkábelek szoros közelében töltött idő minimalizálása továbbra is javasolt, mivel ezen eredmények alapján nagyon ritka események előfordulása nem zárható ki.
