Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

A Magyar Kardiológusok Társasága szakmai partnerei

Partnereink

gyógyszeripari információk

AstraZeneca BAYER egis Medtronic Teva Sandoz Novo

Az MKT legfrissebb hírei


Hírkategória: Összes hírkategória
  • Klinikai gyakorlatot formáló új vizsgálatok
    2024.05.10. - MKT - Hírkategória: Általános

    Pénteken a „színpadon” egy rövid ízelítőt szeretnék nyújtani az Amerikai Kardiológiai Társaság (ACC) idei kongresszusán Atlantában bemutatott új vizsgálatokból.

    A válogatás természetesen önkényes. A legelső bemutatott randomizált klinikai vizsgálat szívelégtelen betegek speciális eszközös kezeléséről szólt. Ez az eszköz a pitvari septumba ültetett shunt (atrialis flow-regulátor) segítségével csökkenti a bal pitvari nyomást és ezzel a bal kamra előterhelését. A vizsgálatba csökkent és megtartotta ejekciós frakciójú szívelégtelen betegek kerültek beválogatásra. A teljes populációt tekintve neutrális végeredmény született az összhalálozás, a tartós bal kamrai keringéstámogató eszköz beültetése vagy a szívtranszplantáció, szívelégtelenség miatti hospitalizáció, illetve a szívelégtelenség rosszabbodása tekintetében. Azonban az alcsoportelemzés során kiderült, hogy a csökkent szisztolés balkamra-funkciójú betegeknél pozitív, míg a diasztolés szívelégtelenség esetében negatív eredményt kaptak a vizsgálók (RELIEVE-HF).

    A sor további izgalmas vizsgálatokkal folytatódott.

    A TACT2 vizsgálat kelátképző EDTA infúziójának hatását vizsgálta 1000 posztinfarktusos diabéteszes betegnél 40 héten át hetente adott infúzió formájában. A háttér a környezetszennyezés, az ólom, illetve a kadmium potenciálisan káros hatásának kivédése volt. A végeredmény semleges lett, nem jártak jobban az infúziós kezelésben részesült betegek.

    Az intervenciós kardiológia egyik örökzöld témája a stabil koronáriabetegek perkután revaszkularizációjának kérdése. Nagyon érdekes eredményt adott a PREVENT vizsgálat, melynek során FFR-méréssel nem szignifikánsnak talált koronáriaszűkületeket OTC segítségével elemezve a vulnerabilis plaque-kal bíró betegeket randomizálták intervencióra, illetve optimális gyógyszeres kezelésre. A vizsgálati végpontok tekintetében szignifikáns mértékben jobban jártak az intervencióban (és természetesen optimális gyógyszeres kezelésben) részesített betegek.

    A hipertóniák kezelésének új korszakát vetíti előre a KARDIA-2 vizsgálat, mely az angiotenzinszintézist gátló zilebesiran hatását vizsgálta háromféle klasszikus antihipertenzív kezeléssel együtt. Egyértelműen erélyesebb vérnyomáscsökkenést lehetett elérni az aktív ágon lévő betegeknél. (Elgondolkodtató a jövő medicinája – néhány havonta adott 1–2 szubkután injekcióval fogjuk kezeljük a hipertóniát, hyperlipidaemiát és még ki tudja mit?)

    A napi gyakorlatot fogja talán a jövőben megváltoztatni a REDUCE-MI vizsgálat. Megtartott szisztolés balkamra-funkciójú posztinfarktusos betegek rutin blokkoló kezelését vizsgálták. Az eredmények azt mutatták, hogy nem volt kimutatható klinikai haszna a béta-blokkoló-kezelésnek ebben (!) a betegcsoportban, sem a 100 mg metoprolol, sem az 5 mg bisoprolol tartós adásának. A vizsgálat felhívja a figyelmet arra, hogy esetleg néhány gyógyszert feleslegesen adunk, és az esetleges mellékhatásokkal ronthatjuk betegeink együttműködését. Hangsúlyozni kell, hogy nagyon sok jelenleg futó vizsgálat foglalkozik ezzel a kérdéssel, ezt a témát egyelőre nem lehet lezártnak tekinteni!

    A szívelégtelenség kezelésében sláger gyógyszernek számító SGLT-2-gátló korai posztinfarktusos adását vizsgálta az EMPACT-MI vizsgálat. Szívelégtelenség szempontjából magas rizikójú posztin farktusos betegek kerültek beválogatásra. (Szívelégtelenség vagy újonnan csökkent balkamra-funkció és még egy rizikótényező volt szükséges a beválasztáshoz). Az elsődleges végpont tekintetében (mely a halálozás, illetve a szívelégtelenség miatti újabb hospitalizáció kombinált végpontja volt) nem volt különbség a két csoport között, azonban önmagában a szívelégtelenség miatti újbóli kórházi felvételig eltelő idő, illetve esetszám tekintetében már igen. A primer végpontot nézve a vizsgálat semlegesnek bizonyult. Véleményem szerint ez csak arra hívja fel a figyelmet, hogy meg kell találnunk azokat az infarktusos betegeket, akik a korai SGLT-2-gátló kezeléssel jól járnak.

    A rehabilitáció motivációjáról szólt a BE ACTIVE internetalapú vizsgálat. A nagyon érdekes tanulmány során bevetették a játékot (pontszerzés) és az egyik alcsoportban még pénzt is kaptak a résztvevők, amennyiben teljesítették az előre meghatározott célokat. Erről okosórán keresztül szolgáltatott adatokkal győződtek meg a vizsgálók. Az ebben a csoportban lévő betegek hetente 14 USD-t kaptak, azonban amennyiben nem teljesítették az aznapi célkitűzést, akkor naponként 2 USD levonásra került. Minden csoportban működött a motiváció, de a játékos és pénzjutalommal megtámogatott csoport érte el a legjobb eredményeket.

    Remélem, ez a kis összefoglaló felkeltette az érdeklődést, és minél többen ott lesznek ezen a szimpóziumon.

    Prof. dr. Becker Dávid

Vissza