Egy beteg története, aki tisztában volt döntése jelentőségével
Lawrence Faucette, egy 58 éves, kétgyermekes családapa, korábbi haditengerészeti veterán, laboratóriumi technikusként dolgozott a Nemzeti Egészségügyi Intézeteknél (NIH). Munkája révén pontosan értette, milyen fontos és kockázatos feladatot vállal. Súlyos szívelégtelensége és perifériás érbetegsége miatt nem lehetett alkalmas emberi szívátültetésre, így egyetlen esélyként a xenotranszplantációt választotta - idézik fel a 2023 év végi esetet, miközben levonják a tudományos tanulságokat a kutatók a Nature folyóiratban megjelent közleményben.
A műtét előtt felesége, Ann Faucette így nyilatkozott: „Nincsenek elvárásaink, csak szeretnénk még némi időt olyan egyszerű dolgokra, mint ülni a verandán és kávézni.”
Szeptember 15-én, pénteken az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) sürgősségi jóváhagyással engedélyezte a beavatkozást az „egyedi beteg kutatási új gyógyszer” eljárás (IND) keretében. Ezt a „könyörületi használat” nevű engedélyezési folyamatot akkor alkalmazzák, amikor egy kísérleti orvosi megoldás, jelen esetben a genetikailag módosított sertésszív, az egyetlen lehetőség egy súlyos állapotban lévő beteg számára.
Hogyan zajlott a műtét?
Szeptember 14-én, csütörtökön vették fel Faucette-et a Marylandi Egyetem Orvosi Központjába, miután szívelégtelenségéből és érbetegségéből adódó komplikációkat tapasztalt. Mielőtt beleegyezett volna az eljárásba, alapos pszichiátriai és etikai értékelésen esett át. Találkozott az UMMC ellátócsapatának tagjaival, hogy teljes körű tájékoztatást kapjon az eljárás kockázatairól és előnyeiről.
Röviddel a műtét előtt megállt a szíve, újraélesztést kellett alkalmazni.
Szeptember 20-án a sebészeti csapat Bartley P. Griffith és Muhammad M. Mohiuddin vezetésével végezte el a műtétet. A transzplantáció reggelén eltávolították a donor sertésszívet, amelyet az XVIVO Heart Box nevű gépi perfúziós eszközben tároltak, hogy biztosítsák megfelelő állapotát a műtétig.
Dr. Griffith, aki korábban az első ilyen típusú műtétet is végezte, így nyilatkozott: „Ismét lehetőséget kínálunk egy halálos betegnek egy hosszabb életre, és rendkívül hálásak vagyunk Faucette úrnak a bátorságáért és hajlandóságáért, hogy elősegítse tudásunk bővítését ezen a területen.”
Mi tette ezt a szívet különlegessé?
A beültetett sertésszív 10 egyedi genetikai módosításon esett át. Három gént eltávolítottak, amelyek az emberi immunrendszer gyors kilökődési reakcióját okozhatnák. Hat emberi gént illesztettek be, amelyek javítják a szív immunrendszer általi elfogadását. Emellett egy további gént is „kiütöttek”, hogy megakadályozzák a sertésszív szöveteinek túlzott növekedését.
A donor állatot rendszeresen szűrték vírusokra, baktériumokra és parazitákra, és a vizsgálatok nem mutattak ki fertőzést vagy egyéb egészségügyi problémát. Ez biztosította, hogy a szív a lehető legjobb állapotban legyen a transzplantációhoz.
A műtét eredményei és tanulságai
A műtét után Faucette szíve stabilan működött, és semmilyen akut kilökődési reakciót nem tapasztaltak. Az orvosok egy új, kísérleti gyógyszert alkalmaztak, amely blokkolja az immunrendszer egy kulcsfontosságú fehérjéjét, így csökkentve a kilökődés kockázatát.
A beültetett szív kezdetben jól működött, de később gyorsan romlott az állapota, ami majdnem 6 héttel később a beteg halálához vezetett. A kutatók szerint a szívizom megvastagodása és a diasztolés funkció romlása hozzájárulhatott a szív működésének leállásához.
Felesége, Ann a következő nyilatkozatot adta férje halála után: "Tudta, hogy a velünk töltött ideje rövid, és ez volt az utolsó esélye, hogy másokért tegye. Soha nem gondolta volna, hogy ilyen sokáig életben marad, vagy ennyi adatot szolgáltat a xenotranszplantációs programhoz. Olyan ember volt, aki mindig másokra gondolt, különösen rám és a két fiára. Larry folyamatosan elmondta az ápolóknak, a kisegítő személyzetnek és az orvosoknak, hogy mennyire nagyra értékeli, amit érte tesznek."
Mit jelent ez a jövőre nézve?
A rendelkezésre álló adatok szerint világszerte évente körülbelül 5 500–6 500 szívátültetést végeznek. A szívátültetésre váró betegek száma azonban ennek legalább tízszerese, vagyis megközelítőleg 55 000–65 000 fő. Ez azt jelenti, hogy évente több tízezer beteg nem jut időben donorszívhez. Az Európai Unióban például 2007-ben 56 000 ember várt megfelelő donorszervre, és naponta 12 beteg halt meg a várakozás közben. A xenotranszplantáció, azaz állati szervek emberi beültetése, új reményt adhat ezeknek a betegeknek.
Az 1. magyarországi szívültetés jegyzőkönyve
Egy 23 éves fiatalembernél, aki szilveszter éjszakáján agysérülést szenvedett, 1992. január 3-án, 12 óra 20 perckor beállt az agyhalál. Az Országos Traumatológiai Intézet ekkor riasztotta az Ér- és Szívsebészeti Klinikát annak érdekében, hogy megtörténhessen az első hazai szívátültetés. A Városmajori klinika sebészei 15 óra 8 perckor vették ki az elhunyt fiatalember szívét. Ez a beavatkozás mindössze 12 percet vett igénybe. Rohamkocsival, a délutáni csúcsforgalomban szállították át a szívet a klinikára. Mindeközben a 28 éves férfi recipienst előkészítették a beteg szív eltávolítására és az érkező új szív beültetésére. A donor szív 18 óra 45 perckor ismét dobogott, de immár a megműtött fiatalember testében. A műtét teljes hossza 310 perc volt.
"Mr. Faucette utolsó kívánsága az volt, hogy a legtöbbet hozzuk ki abból, amit a tapasztalatainkból tanultunk, hogy másoknak garantáltan esélyük legyen egy új szívre, amikor egy emberi szerv nem áll rendelkezésre. Ezután elmondta a köréje gyűlt orvosoknak és nővéreknek, hogy szeret minket. Borzasztóan fog hiányozni" - köszönt el megemlékezésben Dr. Griffith Thomas E. és Alice Marie Hales a transzplantációs sebészet kiváló professzora, és a Marylandi Egyetem Orvostudományi Karának (UMSOM) szív-xenotranszplantációs programjának klinikai igazgatója.
A Marylandi Egyetem kutatói célul tűzték ki, hogy a xenotranszplantáció rutinszerű klinikai eljárássá váljon. Faucette története pedig arra emlékeztet, hogy a tudományos áttörések mögött mindig ott van az emberi bátorság és a remény.
Magyarországon több mint 30 éve végeznek szívátültetéseket
„Az elmúlt 30 év alatt több állomáson keresztül jutottunk el oda, hogy ma Európa egyik vezető szívtranszplantációs centrumává váljon a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, ahol egyetlen felnőtt hazai központként végezzük a szívátültetéseket” – hangsúlyozta dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinika igazgatója. Hozzátette: az országban még egy helyszínen van szívátültetés, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben (GOKVI) végzik a gyermekek, valamint a GUCH (felnőttkori veleszületett szívhiba) betegek transzplantációját.
A hiteles tartalom mindig Szívderítő!
Megelőzéssel, betegségekkel, vizsgálatokkal, terápiákkal kapcsolatos információkat olvashat nálunk. A Szívderítőt a Magyar Kardiológusok Társasága hozta létre és felügyeli. Kövessen minket a YouTube-on is!
