Mi az a myxoma?

A myxoma puha, zselészerű szerkezetű daganat, amely kötőszövetből áll. A szív belső rétegéből (endokardium) ered, és általában egy nyéllel kapcsolódik a szív falához. Mozgékonysága miatt akadályozhatja a véráramlást, ami jelentős mértékben befolyásolja a szív működését.

Hol alakul ki a myxoma?

A myxoma leggyakrabban a bal pitvarban helyezkedik el, de más szívüregeket is érinthet.

• Bal pitvar: az esetek 75%-ában itt található, gyakran a mitrális billentyű közelében.
• Jobb pitvar: ritkább, de előfordul.
• Különleges esetek: nagyon ritkán a kamrákban vagy más szívüregekben jelenik meg.

A myxoma tünetei

A tünetek a daganat méretétől, elhelyezkedésétől és mozgékonyságától függenek. Három fő tünetcsoportot különböztethetünk meg

          Kardiális tünetek: légszomj, különösen fekvő helyzetben, szívritmuszavarok, mellkasi fájdalom, ájulás a véráramlás akadályozottsága miatt.

• Embolizációs tünetek:
  • A daganatról leváló törmelékek vagy vérrögök embóliát okozhatnak. Ez az agyi keringésben stroke-hoz, a végtagokban vagy más szervekben érelzáródáshoz vezethet.

• Általános tünetek: lázas állapot, fáradtság, fogyás, ízületi fájdalom, emelkedett gyulladásos értékek, vérszegénység.

A myxoma tünetei fokozatosan alakulnak ki, ezért gyakran későn diagnosztizálják. A tünetek jelentkezésekor az azonnali képalkotó vizsgálat (pl. szívultrahang) és a műtéti eltávolítás kulcsfontosságú, mivel a daganat komplikációi súlyosak lehetnek.

Veszélye

Amennyiben leszakad belőle egy darabka, az elzárja az eret és oxigénhányos állapot alakul ki - általában az agyban, de előfordulhat a végtagokban, a vesék ereiben vagy akár a belek vérellátásáért felelős erekben is. Ha nem távolítják el, az potenciálisan életveszélyes állapot kialakulásához vezethet.

Hogyan diagnosztizálható a myxoma?

A myxoma kimutatása képalkotó vizsgálatokkal történik.

• Echokardiográfia (szívultrahang): ez az elsődleges és legérzékenyebb diagnosztikai módszer. A transzözofageális echokardiográfia pontos képet ad a daganat helyéről, méretéről és mozgásáról. (Ez utóbbi egy speciális ultahangvizsgálat, amely során az ultrahangfejet a nyelőcsövön keresztül helyezik a szívhez közel, hogy részletesebb és tisztább képeket nyerjenek a szív belső szerkezeteiről.)
• MRI és CT-vizsgálat: részletes információt nyújtanak a daganat szerkezetéről és kiterjedéséről.
• Angiográfia: ritkábban alkalmazzák, de érelzáródások esetén hasznos lehet.
• Laborvizsgálatok: bár nem specifikusak, a gyulladásos markerek, vérszegénység és emelkedett immunglobulin-szint jelezhetik a daganat jelenlétét.

A myxoma kezelése

A myxoma kezelése szinte minden esetben sebészeti eltávolítást igényel.

• Műtét: A daganatot teljes egészében eltávolítják, beleértve a hozzá kapcsolódó szöveteket is. Ez minimalizálja a kiújulás kockázatát. A műtét általában sikeres, és a betegek többsége teljesen felépül.
• Utókezelés: Rendszeres ellenőrző vizsgálatok szükségesek, különösen, ha örökletes hajlam vagy részleges eltávolítás történt. Ritkán, az esetek körülbelül 5%-ában előfordulhat kiújulás.