Gyebnár Brigitta már gyerekfejjel megtanulta, milyen küzdeni, keményen dolgozni, és bebizonyította, miként lehet önerőből, kitartással eljutni egy szlovák nemzetiségi gazdálkodó családból az ENSZ-ig. Nagyon sok minden mellett egyrészt a mi önkéntes adománykoordinátorunk, másrészt hobbi festőművész.

„A mostani alkalommal műbillentyűvel élőket és családjaikat szeretnénk könnyebb helyzetbe hozni, különösen a műtét utáni késői rehabilitáció szakaszában, amikor is óriási teher hárul mindannyiukra. Meg kell tanulniuk együtt élni az új állapotukkal. Az egyesület számos előadással, tanáccsal, szakemberrel közösen nyújt kezet a műbillentyűvel élő embereknek. Tegyünk együtt a műbillentyűvel élő embertársainkért! Az adománygyűjtés 2025. február 11-én indul, és február 22-én zárul, ami a műbillentyűvel élők világnapja!” – hívja fel a figyelmet Brigitta.

„A SZÍVSN segítő kezet nyújt minden online közösség számára, lehetőséget biztosítunk, hogy csatlakozzon bárki előadásainkhoz, ahol nemcsak hiteles információkat kaphatnak, de bátran feltehetik kérdéseiket is. Heti rendszerességgel szervezünk online előadásokat, melyek témáit mindig a betegek és hozzátartozók igényei, kérései alapján állítjuk össze. Célunk, hogy megértsük, mi jelenti a legnagyobb kihívást a pácienseink számára, most a műbillentyűvel élőket szólítjuk meg. Most erről szól ez a kezdeményezés” – üzeni Bernáth-Lukács Zsuzsanna, a SZÍVSN elnöke.

Szívbillentyű Világnap

Ez a nap arra hivatott, hogy felhívja a figyelmet a szívbillentyű-betegségek fontosságára, azok korai felismerésére és kezelésére. Célja, hogy növelje az emberek tudatosságát a szívbillentyű-problémákról, amelyek gyakran tünetmentesen alakulnak ki, de megfelelő kezeléssel hatékonyan kezelhetők.

Ezen a napon különféle egészségügyi szervezetek, köztük a WHO és nemzeti szintű szervezetek kampányokat szerveznek, hogy tájékoztassák az embereket a szívbillentyű-problémák kockázatairól, tüneteiről és a diagnosztikai módszerekről.

Globálisan több millió ember él műszívbillentyűvel. Az Amerikai Szívtársaság (AHA) és a European Society of Cardiology (ESC) jelentései szerint évente több százezer szívbillentyű-műtétet végeznek világszerte, ezek közül sok esetben műbillentyű beültetésével.

A szívbillentyű-beültetések növekvő száma részben a szívbetegségek terjedésének, az idős társadalomnak, valamint a modern orvostudomány fejlődésének köszönhető.

Európában és Észak-Amerikában a szívbillentyű-betegségek és a műtéti beavatkozások száma magasabb, de a fejlődő országokban is egyre több beteg jut hozzá a beavatkozásokhoz, bár ott az ellátáshoz való hozzáférés korlátozottabb.

Műbillentyűtípusok

A műszívbillentyűket két fő típusba sorolják:

• Mechanikus műbillentyűk – ezek általában tartósabbak, de élethosszig tartó vérhígító kezelés szükséges hozzájuk.
• Biológiai műbillentyűk – állati eredetű szövetből készülnek, és kevesebb vérhígítót igényelnek, de idővel elhasználódhatnak, és cserére szorulhatnak.

Az idős korosztályban (65 év felett) a szívbillentyű-betegségek gyakoribbak, és mivel a világ népessége öregszik, a szívbillentyű-műtétek és a műbillentyű-beültetések száma folyamatosan növekszik. Egyes becslések szerint világszerte évente több mint 300 000 szívbillentyű-beültetés történik, és ez a szám várhatóan nőni fog az elkövetkező évtizedekben.

Fontos, hogy a szívbillentyű-betegségek, mint például a szűkület vagy elégtelenség, korai felismerése esetén jó eséllyel gyógyíthatók vagy kezelhetők, így ez a nap arra is ösztönzi az embereket, hogy rendszeresen vizsgáltassák ki magukat, különösen, ha valamilyen tünetet tapasztalnak, például légszomjat, mellkasi fájdalmat vagy szédülést.