MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A szívinfarktus gyakran idősebb korosztályok problémájaként él a köztudatban, pedig egyre gyakoribb, hogy 50 év alattiak is áldozatul esnek ennek a súlyos betegségnek. A háttérben sokszor a helytelen életmód áll: a stressz, a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életvitel mind növelik a kockázatot. Emellett a genetikai hajlam, például az örökletes magas koleszterinszint, szintén jelentős tényező lehet. Diagnózis egészségpodcast legújabb epizódjában érthetően, elgondolkodtatóan járta körül a témát Ganzler Orsolya műsorvezető és meghívott vendége, Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor kardiológus.

A mesterséges intelligencia (MI) egyre nagyobb szerepet kap az egészségügyben, de az orvosok véleménye eltérő abban, hogyan és milyen célokra érdemes használni. A Medscape 2024-es európai felmérése – amelyben hat ország 5355 orvosa vett részt – megmutatta, hogy az MI jövője kapcsán lelkesedés és aggodalom egyaránt jelen van.

A lábon kihordott infarktus olyan szívroham, amelynél a szívizom oxigénhiány miatt károsodik, de a beteg vagy nem ismeri fel a tüneteket, vagy nem tartja szükségesnek, hogy orvoshoz forduljon. Ez az állapot nem tévesztendő össze a csendes szívrohammal, amely tünetmentes vagy teljesen észrevétlenül zajlik le. A lábon kihordott infarktus esetében tünetek általában jelen vannak, de azokat az érintett nem kezeli kellő figyelemmel.

Az indiai kígyógyökér, vagyis a Rauwolfia serpentina, egykor forradalmi szerepet játszott a magas vérnyomás kezelésében. Hatóanyaga, a rezerpin, nemcsak az orvostudományt reformálta meg, hanem komoly mellékhatásai miatt alaposan átgondoltatja használatát. De miért érdemes ma is megismerni ezt a különleges növényt?

Mesterséges intelligencia segítségével készült, élethű videó került ki a YouTube-ra és social media csatornákra, amely azt a látszatot kelti, mintha dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója lebeszélné a pácienseket a receptre felírt vérnyomáscsökkentő tabletták alkalmazásáról.

Az agyi érkatasztrófa évente 40-50 ezer embert érint Magyarországon, kortól és nemtől függetlenül. A stroke esetek 80%-a megelőzhető lenne a rizikófaktorok felismerésével és az egészséges életmód fenntartásával. A szűrővizsgálatok rendszeressége és a kockázati tényezők kezelése kulcsszerepet játszik a prevencióban.

A myxoma a szív leggyakoribb primer jóindulatú daganata, amely főként a bal pitvarban alakul ki. Ez a zselészerű daganat leginkább felnőtteknél fordul elő, és gyakrabban érinti a nőket. Bár jóindulatú, elhelyezkedése és mozgékonysága miatt súlyos szövődményeket okozhat, ezért sebészeti eltávolítása elengedhetetlen.

A túlsúlycsökkentő, másnéven bariátriai műtétek után elért testsúly és vércukorszint hosszú távon is fenntartható szemben a hagyományos gyógyszeres kezeléssel, ahol a gyógyszer elhagyásával a panaszok visszatérnek, erősíti meg a Semmelweis Egyetem elemzése, melyben az egészségnyereség mellett a két módszer költségeit is összehasonlították a szerzők a kórosan elhízott cukorbetegek körében.

Az utcán vagy otthon bekövetkező aortarepedés – vagyis az aorta érfalának szakadása – sajnos rendkívül alacsony túlélési eséllyel jár. Az ilyen esetek gyors vérvesztéssel és vérnyomáseséssel járnak, ami perceken belül sokkos állapothoz és halálhoz vezethet. Az életmentéshez elengedhetetlen a sürgős sebészeti beavatkozás, de ahhoz el kellene jutni a műtőig.

A szívtranszplantáció életmentő beavatkozás azok számára, akik végstádiumú szívelégtelenségben szenvednek. Ez a műtét az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy a beteg egy új, egészséges szívet kapjon. Az első sikeres szívátültetést 1967-ben végezték, Magyarországon pedig 1992-ben hajtották végre az első ilyen beavatkozást.