MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Felmérések szerint a kövér emberek többet hiányoznak betegség miatt a munkából. További költséget jelentenek a pénzügyileg ugyan nehezen meghatározható, de nagyon is érzékelhető károk, mint a rossz iskolai előmenetel, a rosszabb karrier, a munkahelyi diszkrimináció, a beilleszkedési problémák, és általában véve is a rosszabb életminőség.

Napjainkban az édesítőszerekkel kapcsolatosan számos tévhit merül fel, és nemcsak mesterséges édesítőszerekkel, hanem más édesítőkkel kapcsolatosan is találkozhatunk ilyen hiedelmekkel. Az alábbiakban ezekből hoztunk példákat.

Az energiát nem adó édesítőszerek olyan édesítőszerek, melyek édesítőereje általában sokkal magasabb a szacharózénál (kristálycukor), ezáltal nagyon kevés is elegendő lehet belőlük, hogy ugyanazt a hatást érjék el, így a kis mennyiség miatt, energiamentesnek számítanak. Az energiamentes édesítőszerek között megkülönböztethetjük a természetes és természetes eredetű, valamint mesterséges édesítőszereket.

Mivel az elhízás növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ezért a táplálkozásról beszélni elengedhetetlen. Akár természetes, akár mesterséges, ételeink nagy részében van valamilyen édesítő - leggyakrabban cukor (hivatalosan nádcukor vagy répacukor). A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége összefoglalta, hogy mit kell tudnunk azokról az anyagokról, amelyek beleszámítanak a napi szénhidrátmennyiségbe, és ezzel együtt a kalóriabevittelbe is.

Szakmai körökben jól ismert, de a betegeink számára nehezen megértethető tény, hogy a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők esetén 2-4x magasabb a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásásnak a valószínűsége. Hogyan okozhat szívbetegséget a diabétesz? MIt tehetünk a megelőzésért? Erről beszél Dr. Nagy Klaudia Vivien a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív és Érsebészeti Klinika kardiológus szakorvosa.

A 2-es típusú cukorbetegség a XXI. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása: hazánkban korábbi vizsgálatok alapján a 2-es típusú diabétesz és annak előállapotai akár a felnőtt lakosság 15%-át, tehát közel 1,5 millió embert is érinthetik, 2014-ben 772 000 diagnosztizált és kezelés alatt álló beteg élt. A diabétesz becslések szerint éves szinten a betegség 100 milliárd forintos nagyságrendű egészségbiztosítási kezelési költséggel jár. A szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségek jelentik a cukorbetegségben a leggyakoribb szövődményeket és halálokot, de a diabétesz – jóval azelőtt is, hogy felismernék – számos más szervet is károsít, így például az idült vesebetegség (CKD) kialakulásában is jelentős szerepet játszik. A betegség kezelésében éppen ezért olyan újfajta szemléletváltásra van szükség, amely a beteget holisztikusan, a maga teljességében vizsgálja, és nem az egyes kórképekre kíván választ adni – hangzott el a Diabétesz Világnapja alkalmából, a Magyar Diabetes Társaság által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

Bár mostanában a világjárvány miatti korlátozások óta nem olyan könnyű a háziorvoshoz bemenni panasz nélkül, mégis fontos tudnunk, hogy egy egészséges páciensnek is szüksége van vizsgálatokra. Rendszeres szűrővizsgálattal ugyanis felismerhetjük az illető szív- és érrendszeri betegségre hajlamosító rizikófaktorait, ezek kezelése pedig még a betegség kialakulása előtt elkezdődhet.

A szívkoszorúér-betegséget előidéző betegségeket és állapotokat kockázati tényezőknek hívjuk. Ezeknek a tényezőknek az összessége határozza meg, hogy milyen esélyünk van arra, hogy koszorúérbetegek legyünk. A koszorúér-betegség angina vagy súlyos esetben szívinfarktus képében jelentkezhet.

Dohányzás, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, mozgásszegény élet, elhízás, cukorbetegség. Ezek mind olyan kockázati tényezők, melyek növelik a szív-és érrendszeri betegség kialakulásának rizikóját. A megelőzés érdekében csupán az alábbi 6 területen kell egészséges szokásokat kialakítania.