Az orvosi továbbképzés, a lakossági és a közoktatásban való egészségértés fontosságára hívták fel a figyelmet neves szakemberek a Magyar Gyermekorvosok Társaságának 2019. évi Nagygyűlésén.
Velkey György, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke a súlyosan égéssérült betegek magyarországi ellátásáról szólva elmondta, jelenleg két országos központ van, amelyik komplex szakmai háttérrel (gyermekintenzív, aneszteziológiai és égésplasztikai sebészeti osztály), infrastruktúrával, eszközparkkal rendelkezik: az egyik a Bethesda Gyermekkórház, a másik a miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház, ahol 0-24 órában fogadják az új eseteket, és a szállítást, valamint a betegút-szervezést is meg tudják oldani. A kórházigazgató kifejtette: „az égéscentrumokban ellátásra kerülők nagyobb része szegény családokban élő, főleg 10 éven aluli fiúk. A betegek kétharmadát látják el a két központban, a többieket abba a 31 kórházba viszik, ahol égéssérülteket fogadhatnak ugyan, de teljes ellátást nem tudnak nyújtani, ezért hozzánk sokszor csak késve érkeznek meg ezek a gyerekek”. Probléma, hogy az orvosok centralizációja is nehezen megoldható, ezért azt javasolta, a szülők kezeltessék inkább olyan helyen a gyereket (főleg a súlyos sérülteket), ahol megfelelő a szakembergárda. Velkey György felhívta a figyelmet a prevenció fontosságára, „keressük a kapcsolatot a társadalommal, mert sok a tennivaló az egészségértés területén”.
Ujhelyi Enikő, a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Gyermekintenzív osztályának osztályvezető főorvosa is a lakosság edukációjának fontosságáról beszélt, emellett pedig az orvosok informálását hangsúlyozta: alkalmazni kellene a szakmai irányelveket, az ellátási csokrokat, és szükségesek olyan nyomtatványok, amelyekből a személyzet is tanulhat. „Javítani kell az orvosok és a szakdolgozók képzettségén” – hangsúlyozta. A szeptikus sokkról szólva azt mondta: „a gyors felismerés javítja a korai ellátás eredményeit. Ez versenyfutás az idővel. A baj, hogy a korai tünetek nem jellegzetesek, ezért azt gondolhatják az orvosok, hogy a beteg rendben van. Az előforduló hibákról szólva említette a kezelési hibákat, a rendszerhibákat, a kommunikációs hibákat, valamint azt, hogy a szeptikus sokknál nehéz megítélni a súlyosságot. „Optimális betegút-menedzsment nélkül nincs optimális ellátás és nemcsak a szepszis esetében. A lelet megvan, de sokszor hiányzik az értő értékelés” – hívta fel a figyelmet Ujhelyi Enikő.
Kassai Tamás, az Országos Traumatológiai Intézet Gyermektraumatológiai osztályának vezető főorvosa azt szeretné, ha önálló szakma lenne a gyermektraumatológia, mivel „ma a gyermektraumatológiai eseteket gyermekgyógyász, vagy fül-orr-gégész, vagy felnőtt-ellátásban dolgozó traumatológus látja el”. Elmondta még: 2000-2017 között feleannyi gyermek halt meg, de ennek demográfiai okai vannak: 500.000-rel csökkent a gyermekek száma Magyarországon. A halálozásért főként külső okok a felelősek. Gyermektraumatológiai centrumban kétszer nagyobb a túlélés esélye – ismertette, hozzátéve: sajnos, többségében 1 órán túl érkezik be a gyermekek többsége, pedig azon belül kellene. Fontos, hogy teljes csapat fogadja a betegeket, teljes diagnosztikai és műtéti eszközháttérrel, de ilyen ma nincs Magyarországon: van ahol a sokktalanító hiányzik, máshol a team leader – ecsetelte a szakember, aki szerint az is gond, hogy hazánkban 7000 végtagtörés történik évente, ezeket 55 kórházban látják el, de van, ahol 15-öt évente és van, ahol 600-at, ezért teljesen véletlenszerű a sebész gyakorlata.
Vajda Zsolt, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet endokrinológusa a mérgezéses eseteket tekintette át. Elmondta: Magyarországon egy-egy felnőtt- és gyermekellátásra szakosodott centrum van. 2018-ban a magyarországi jelentett eseteket tekintve 24.000 gyermek és felnőtt eset volt, ebből 1982 14 éven aluli. A gyermektoxikológiai esetek 90%-a nem súlyos, de a 10%-ot fel kell ismerni, és jól kezelni. A társszakmák: intenzív terápiás osztály, gasztroeneterológia (endoszkópiával), szemészet, gyermekpszichiátria, bőrgyógyászat, dedikált labor, szakértői háttér (gombaszakértő, kígyószakértő). Összesen 67 kórháznak van szerződése gyermekfekvőbeteg-ellátásra, ebből az előbb említett háttér együttesen csak 2 intézményben van meg. Az 1982 betegből 716 került a HOGYI-ba, ebből 18 volt súlyos, 31 közepesen súlyos, a többség banális eset. „Jól látszik, hogy egyenetlen az elosztás, ugyanis az esetek 64%-a máshová kerül. Osztályunkon nehézséget jelent, hogy sokan tartanak a toxikológiai esetektől, ezért sok beteget feleslegesen küldenek hozzánk, emiatt nagy a terhelés és baj az is, hogy a szülőknek sincs toxikológiai ismeretük, ezért fontos lenne az edukáció, de nemcsak számukra, hanem az orvosképzésben, a NAT révén pedig az iskolákban.
Kovács Gábor, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika új igazgatója előadásában az alapvető orvosi-diagnosztikai hibákra világított rá a gyermekonkológiai ellátásban. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez az ellátási forma jól szervezett, de sok múlik a korai diagnózis felállításán. Úgy vélte: az orvosok inkább kérjenek feleslegesen MR-t (ezt 1-2 napon belül végre tudják hajtani sürgős esetben), mert ha egy személyt is meg tudnak menteni vele, már hasznos volt.