A magas átoltottság miatt nem jelentenek veszélyt Magyarországon az elmúlt években Európa-szerte megjelent olyan, korábban elfeledett betegségek, mint a gyermekbénulás és a torokgyík, sőt a kontinensen több helyütt járványos méreteket öltött, védőoltással egyszerűen megelőzhető kanyaró sem. A hazai kötelező védőoltási rend nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő, a vakcinák pedig jó minőségűek és biztonságosak. Ráadásul a felmérések alapján a magyarok többsége bízik is az oltóanyagok nyújtotta védelemben. A Magyar Gyermekorvosok Társasága szakembereinek meggyőződése, hogy a vakcinák nem terhelik, hanem működtetik az immunrendszert.
Magyarországon az előző évekhez hasonlóan 2017-ben is nagyon magas, 95% fölötti volt az átoltottság a kötelező védőoltások tekintetében – hangsúlyozta a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke, aki szerint ennek fenntartásával hosszú ideg megóvhatók a gyermekek nemcsak a hazánkban előforduló, hanem a behurcolt betegségekkel szemben is.
Dr. Velkey György hozzátette: a tudomány fejlődésével ugyanakkor változnak a prevenciós lehetőségek; a cél, hogy a legkorszerűbb készítmények bekerüljenek a kötelező védőoltások közé. A szakma várakozásai szerint a következő ilyen vakcina a bárányhimlő elleni oltóanyag lesz.
Dr. Mészner Zsófia csecsemő- és gyermekgyógyász, infektológus professzor kiemelte: nincs olyan megelőzhető fertőzés, amelyet érdemes volna kipróbálni, ha el lehet kerülni, annak ellenére, hogy 100%-os védettség nem létezik, és mindenki olyan védettséget szerez egy védőoltás után, amilyenre az immunrendszere képes. Kifejtette: jól vizsgázott a kötelező magyar védőoltási rendszer, hiszen a hozzánk behurcolt kanyarós fertőzések nem tudtak járványt okozni, szemben Romániával, Ukrajnával, Olaszországgal és Görögországgal. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ’50-es években hazánkban bevezetett, életkorhoz kapcsolódó kötelező védőoltási rendszer ma is folyamatosan újul meg – korszerűsödik mind a vakcinák összetétele, mind gyártási technológiájuk –, így nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő. A csecsemőknek szánt védőoltások 2006 óta sejtmentesek, és az inaktivált kórokozót tartalmazó oltásokban sincs higanyszármazék, az összes vakcináról pedig elmondható, hogy a kezdeti időkhöz képest tisztítottabbak, kevesebb antigént juttatnak a szervezetbe sokkal több betegség ellen, így radikálisan csökkent a gyermekek szúrás okozta fájdalma és megrázkódtatása. Ma már 12 fertőzéssel szemben lesznek ellenállók a gyermekek, a korábbi nemzedékeket 5-6 fertőzés ellen oltották.
Dr. Póta György, a Magyar Gyermekorvosok Társasága Háziorvosi Szekciója és a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke arról beszélt, hogy az oltásellenesség Magyarországon is egyre erősebb. Az emberek pont a jó oltási rendünknek köszönhetően nem találkoznak a betegségekkel, így hajlamosak bagatellizálni a veszélyeket. Ennek következtében nagyobb teher hárul a házi gyermekorvosokra, hogy meggyőzzék a szülőket a kötelező és választható védőoltások fontosságáról. Szomorú, hogy gyermekeknek kell időnként meghalni védőoltással megelőzhető betegségekben ahhoz, hogy a szülők elhiggyék a betegségek valódi veszélyét.
Budapest, 2018. március 1.
