Vannak, akik rettegnek tőle, vannak, akik minden apró tünet láttán lisztérzékenységre gyanakszanak, és vannak, akik akkor sem gondolnak semmiféle betegségre, ha a jelek egyértelműek. Szülőként, sőt orvosként is sokszor nehéz eldönteni, hogy a gyermek tüneteinek hátterében valóban lisztérzékenység áll-e.
1. Korábban a gyarapodási zavar, a gyakori, nagy tömegű, zsíros és bűzös székletürítés, a puffadt has, a hasfájás, a vékony végtagok, a fáradtság, a vashiányos vérszegénység, az angol-kór és a vérzékenység volt a betegség jellemző első tünetei között, ezek azonban hosszabb betegségfennállása után jelentkeztek, manapság ritkán találkozunk velük.
2. A lisztérzékenység vagy cöliákia a genetikailag arra hajlamos egyénnél kialakuló, az egész szervezetet érintő autoimmun betegség. Tehát nem csak a bélrendszer, hanem más szervek (pl. az idegrendszer, a bőr, a csontrendszer) is érintettek a betegségben, ennek megfelelően a korai tünetek egy része nem is a bélrendszerben jelentkezik.
3. A gyermek betegségére az esetek nagy részében bélrendszeri tünet nélkül lehet jelen, gyakori, hogy csak óvodai szűrésen, vagy más családtag megbetegedése kapcsán derül csak fény. Gyakorisága miatt (a lakosság 1%-a lisztérzékeny) érdemes gondolni rá akkor is, ha nincs egyértelmű tünete a gyermeknek.
4. Ismert azonban néhány tünet, amely az átlagosnál gyakrabban jelentkezik gluténérzékenyeknél, ilyen a gyarapodási zavar, a székrekedés, a magatartási zavar, a bőrjelenségek, a fogzománc-károsodás, az ízületi panaszok, az alacsonynövés, az emelkedett májenzimek, a visszatérő hólyagok, afták rendszeres megjelenése a szájban. A felsoroltak olyan jelek, amelyek kapcsán mindenképpen érdemes komolyabb kivizsgálást indítani.
5. A betegség igazolása előtt gluténmentes diétát kezdeni nem szabad, mivel a diéta hatására a vérben kimutatható elváltozások megszűnnek, így meghiúsulhat a betegség kimutatása.
Hogyan igazolják a lisztérzékenységet?
A betegség igazolására számos vizsgálat áll rendelkezésre. A legegyszerűbb a patikai gyorsteszt, amely megbízható a legtöbb esetben, azonban a teszt nem ad megbízható eredményt olyan gyermekeknél, akiknél az egyik immunanyag termelődése hiányos . Mindezek miatt inkább a laboratóriumi vérvizsgálatot javasoljuk.
A laboratóriumi vizsgálatok mellett az endoszkópos boholymintavétel, valamint a genetikai vizsgálat is segíti a diagnosztikát, e vizsgálatok szükségességének mérlegelését érdemes a diagnosztikában jártas szakorvosra bízni.
Minden olyan esetben tehát, amikor a gyermeknél a fenti tünetek alapján felvetődik lisztérzékenység lehetősége érdemes szakember segítségét kérni.
A betegségben leginkább jártas specialista a gyermek-gasztroenterológus, ezért panasz esetén ezt a rendelést érdemes felkeresni.
Egész életen át?
A lisztérzékenység egész életre szóló betegséget jelent, amelyet azonban diétával tünetmentes állapotban lehet tartani. A diéta előnye egyrészt a bélben és a fent leírt szervekben megjelenő elváltozások rendezése. Másrészt a cöliákia hajlamosít más autoimmun betegségekre is (pl.: cukorbetegség, pajzsmirigybetegség, ízületi gyulladás stb.), és a diéta jelentősen csökkenti e betegségek kockázatát is.
szöveg: dr. Major János, gyermekgasztroenterológus, Bethesda Kórház
forrás: Gyógyító magazin
