A legtöbb szülőnek fejtörést okoz a hozzátáplálás megkezdése. Rengeteg szabályt és hozzátáplálási táblázatot találhatunk meg a különböző fórumokon. Mást mond az orvos, a védőnő, mást az internet… Kinek van igaza?
Számos kultúra és különböző étkezési szokás létezik a világon. Olyan különbözőek vagyunk, gyermekeink fejlődése is legalább ennyire eltérhet egymástól! Miért pont a hozzátáplálás működne mindenkinél ugyanúgy? Éppen ezért valószínűleg nincs értelme mindenkire kötelezően érvényes szabályokat alkotni. A legfrissebb tanulmányok, kutatások alapján azonban javaslatokat tehetünk.
A WHO 2003-as ajánlása az egyik legidőtálóbb a témában. Eszerint kizárólagos szoptatás javasolt hat hónapos korig, illetve javasolja, hogy a szoptatás folytatódjon két éves korig vagy azon túl.
Az ESPGHAN (European Society for Paediatric Gastroenterology, Hepatology, and Nutrition – a gyermek-gasztroenterológiával és -táplálkozással foglalkozó európai orvostársaság – a szerk.) legújabb, 2017-es ajánlása alapján a következőket mondhatjuk el:
- A hozzátáplálást 6 hónapos kor körül érdemes elkezdeni, amikor a csecsemő arra érdeklődést mutat.
- Négyhónapos kor előtt nem javasolt a hozzátáplálás megkezdése.
- A kezdeti lépéseket követően javasolt mihamarabb bevezetni a húsokat. Kínáljuk gyermekünket lehetőleg vasban gazdag (az állati eredetű vas felszívódása sokkal jobb, mint a növényi!) és kalóriadús ételekkel.
- A hozzátáplálási táblázatoknak nincs nagy jelentőségük. Az ételek bevezetésénél vegyük figyelembe a család étkezési szokásait és gyermekünk fejlettségi szintjét ( az ételek textúrája, állaga legyen ennek megfelelő).
- Glutén bevezetése 4 és 12 hónap között bármikor történhet, azonban ideális, ha a hozzátáplálás megkezdését követően mihamarabb az étkezések részévé tesszük fokozatosan, kis mennyiségekkel. A bevezetés történhet pl. kiskanál búzadarával vagy zabpehellyel a gyümölcspépbe, kifli csücsökkel stb. Babakeksz vagy speciális pép nem szükséges.
- Az allergének, pl. tejtermékek, tojás, citrusgyümölcsök, halak, dió- és mogyorófélék (természetesen darált formában az ételekhez adva) késői - egy éves koron túli - bevezetése valószínűleg fokozza az allergia kialakulását. Jó, ha ezeket az ételeket a hozzátáplálás megkezdését követően fokozatosan, az első életévben már adjuk a babának.
- Az első 1-2 évben kerüljük a só és a cukor használatát.
- Kerüljük a cukrozott üdítőket, gyümölcsleveket (a 100%-os gyümölcsleveket is!).
- A tehéntej nem javasolt fő folyadékforrásként egyéves kor előtt.
Érdemes továbbá kerülnünk a feldolgozott, kész élelmiszereket, mint pl. felvágottak, virslik stb. Ezek általában a legsilányabb minőségű alapanyagokból készülnek, rengeteg ízfokozót és tartósítószert tartalmaznak. Hozzátáplálás megkezdését követően érdemes folyadékkal (leginkább vízzel) is kínálnunk a csecsemőt, lehetőleg pohárból. A hozzátáplálás során fontos a fokozatosság és a türelem. Próbáljuk meg gyermekünkre bízni az irányítást, hagyjuk ismerkedni az ételekkel. Akkor egyen, ha éhes. Figyeljünk a jelzéseire! Egy nap akár többször is lehetőséget teremthetünk a kóstolásra, gyermekünk majd eldönti él-e vele vagy sem. Erőltetni semmit sem érdemes! Meghozhatja gyermekünk kedvét a kóstolgatáshoz, ha együtt eszik család. Totyogók akár már részt is vehetnek az ételek elkészítésében.
És végül még egy fontos szabály: a kicsi gyermeket soha ne hagyjuk egyedül az étellel!
Dr. Hegyi Eszter
Csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos
Laktációs szaktanácsadó, IBCLC
Magyar Imre Kórház Ajka
Felhasznált irodalom:
Complementary Feeding: A Position Paper by the ESPGHAN Nutrition Committee. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2017; 64(1):119-132.
WHO: Guiding principles for complementary feeding of the breastfed child, 2003
www.lll.hu a magyar La Leche Liga honlapja
