Dr. Cseh Áron Semmelweis Egyetem, I. sz. Gyermekklinika
Budapest Korunk népbetegségeinek számítanak az allergiás kórképek, ezek közül is egyre gyakrabban jelentkezik gyermekkorban az ételallergia. Felmérések szerint minden harmadik család számol be ételre adott kedvezőtlen reakciókról gyermekük esetében. Ugyanakkor ezek az esetek nem minden esetben tekinthetők ételallergiának, de a feltételezett gyakoriság még így is 5-10% a csúcsnak tekinthető 1-2 éves életkorban. Az ételallergiák gyakorisága igazán az elmúlt 50 évben nőtt meg, ennek magyarázatára számos elmélet született. Az egyik legújabb – és legnagyobb klinikai jelentőséggel bíró – a kettős allergénnek való kitettség elmélete. A csecsemőkori allergiás bőrgyulladás (atópiás dermatitisz) oka 40%-ban ételallergia, és amennyiben ezen, a még nem látható gyulladásos állapotában is sérült bőrön át egyszerre, nagyobb mennyiségben találkozik szervezetünk az allergénnel (pl. tej, tojás, szója, olajos magvak, gabona, hal – a leggyakoribb ételallergiák, ebben a sorrendben), létrejön az allergénnel való érzékenyítés. Ennek a védelmi vonalnak a gyengesége természetesen genetikailag is meghatározott, hiszen köztudott, hogy a családi hajlam nélküli gyermekeknél 20%, míg egy allergiás szülő esetén 40% körüli, mindkét szülő allergiás érintettsége esetén pedig a 60%-ot is eléri annak az esélye, hogy a gyermekben a későbbiekben valamilyen allergiás betegség fog kialakulni. A már létrejött dermatitisz esetén ezért pont ennek az ún. atópiás menetelésnek az elkerülésére javasolt a bőr fokozott áteresztőképességének csökkentése a megfelelő krémek használatával (pl. helyileg zsíros krémekkel, és csak orvosi javaslatra szabad szteroidos készítménnyel). Ugyanakkor, amennyiben az adott allergénnel szervezetünk a tápcsatornán át, sokszor kis mennyiségben találkozik, tolerancia jöhet létre, vagyis az adott új étellel kapcsolatosan nem alakul ki az allergia. A korábbi elméletekkel szemben mai ismereteink szerint nem az esetleges allergén teljes elkerülése a célravezető megoldás. Ilyenkor nem alakul ki ugyanis a tolerancia, ami a csecsemőkori ételallergia megjelenése mellett későbbi kedvezőtlen következményekkel is járhat, az allergiás menetelés részeként allergia és asztma irányába fejlődhet tovább. Csecsemőkben a legjobb allergiamegelőző módszer továbbra is a szoptatás. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján a csecsemő számára legalább 6 hónapos korig a szoptatás az ideális táplálási mód. Az anyatej adását a hozzátáplálás, az új ételek bevezetése mellett is folytatni kell, és a hozzátáplálás nem késlekedhet 4-6 hónapos koron túl. A csecsemőkori ételallergia leggyakoribb formája, a tehéntej-allergia, amely gyermekkorban akár az ételallergiák 70%-át is kiteszi. A fiatal gyermekek 2-3%-ában fordul elő tehéntej-allergia, ám többségüknél, egyes adatok szerint akár 80%-ukban is enyhülnek a tünetek kisiskolás korra. 12 hónapos kor előtt a tehéntej nem válthatja ki a legfőbb folyadékot jelentő anyatejet vagy ennek hiányában a tápszert. A részlegesen hidrolizált tápszerek a megelőzésben lehetnek hatásosak, azonban bizonyított allergia esetén nem ajánlott a használatuk. Tehéntej-allergiában, amennyiben nem áll rendelkezésre anyatej, az elsődleges választás az extenzíven hidrolizált tápszerek adása, míg súlyosabb tünetek esetén szükség lehet aminósav alapú tápszer bevezetésére is. Összességében tehát a rendelkezésre álló adatok alapján az Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Akadémia fogalmazta meg az ételallergia elsődleges megelőzésének irányelveit: - a terhesség és a szoptatás alatt semmiféle anyai diéta nem indokolt, - 4-6 hónapos korig kizárólagos anyatejes táplálásra van szükség, - az anyatejjel a csecsemő szervezetébe juthatnak kis mennyiségben az új táplálék-antigének, amelyek ezúton is orális toleranciát tudnak kiváltani, - újabb irodalmi adatok azt mutatják, hogy enyhe tünetek esetén az allergén étel direkt, többszöri, kis mennyiségű adásával fokozható az orális tolerancia kiváltása és ezzel az allergia megszüntetése, - az új ételek bevezetése 4-6 hónapos kortól javasolt, és ideális esetben anyatej adása mellett történik ezek megismertetése a csecsemő szervezetével.
Irodalom Dharmage SC1, Lowe AJ, Matheson MC, és mtsai. Atopic dermatitis and the atopic march revisited. Allergy. 2014;69:17-27. Fleischer DM1, Spergel JM, Assa'ad AH, Pongracic JA. Primary prevention of allergic disease through nutritional interventions. J Allergy Clin Immunol Pract. 2013;1:29-36. Greer FR, Sicherer SH, Burks AW, és mtsai. Effects of early nutritional interventions on the development of atopic disease in infants and children: the role of maternal dietary restriction, breastfeeding, timing of introduction of complementary foods, and hydrolyzed formulas. Pediatrics. 2008;121:183–91. Koletzko S, Niggemann B, Arato A. European Society of Pediatric Gastroenterology, Hepatology, and Nutrition. Diagnostic approach and management of cow’s-milk protein allergy in infants and children: ESPGHAN GI Committee practical guidelines. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2012;55:221–9. Muraro A. Halken S, Arshad SH és mtsai. EAACI food allergy and anaphylaxis guidelines. Primary prevention of food allergy. Allergy 2014,69:590-601. Parekh H, Bahna SL. Infant Formulas for Food Allergy Treatment and Prevention. Pediatr Ann. 2016;45:e150–6. World Health Organization (WHO). 2002. 55th World Health Assembly. Infant and Young Child Nutrition. (WHA55.25).
http://apps.who.int/gb/archive/pdf_files/WHA55/ewha5525.pdf
