Négyévente átlagosan egyszer minden magyar gyermek bekerül az egészségügyi ellátórendszerbe valamilyen baleset miatt. A legfrissebb – 2016-os – adatok alapján 30 ezren szorultak kórházi felvételre, 470 ezren pedig ambuláns ellátásra. Bár a halálos kimenetelű sérülések száma az elmúlt több mint másfél évtizedben felére csökkent, a Magyar Gyermekorvosok Társasága szerint aggodalomra ad okot, hogy az utóbbi időben új veszélyforrások jelentek meg, amelyek miatt egyre több a súlyos végtag- és fejsérülés. A szervezet elismert szakemberei felhívták a figyelmet az óvintézkedések, valamint a szülői odafigyelés, az állandó gyermekfelügyelet fontosságára.
0-1 éves korig a veleszületett rendellenességek és a születés körüli (perinatális) halálozás a vezető halálokok, 1 éves kor után külső okok – trauma, fulladás, égés, mérgezés – miatt következik be leggyakrabban tragédia. 2000-ben 667-en, 2016-ban 122-en haltak meg balesetek miatt. Az 1-19 éves korcsoportban még mindig kétszer annyian halnak meg külső okok, trauma (34%) miatt, mint daganatos megbetegedések (18%) következtében – hangsúlyozta Dr. Kassai Tamás, az Országos Traumatológiai Intézet Gyermektraumatológiai osztályát vezető főorvos, az MGYST-MTT közös Gyermektraumatológiai Szekciójának elnöke. A szakember hozzátette: a baleseti sérülések megelőzhetők. A legfontosabb megelőzés a folyamatos szülői figyelem és előregondolkodás. Az utóbbi években megsokszorozódtak a szülői gondatlanságból fakadó, új típusú nyári gyermekbalesetek, például a trambulinbalesetek, amelyek nehezen gyógyítható, súlyos koponyasérüléssel is végződhetnek, vagy a biciklisbalesetek közül a küllőbalesetek, amelyeknél a csomagtartóra ültetett gyermek lábának küllőbe szorulása nyílt töréssel, sőt, következményként növekedési problémákkal járhat.
Dr. Bene Ruzsena, az Égéssérült Gyermekeket Gyógyító Országos Központ osztályvezető főorvosa elmondta, hogy a részlegükre érkező gyermekek harmada 3 éves kor alatti, akik konyhai, fürdőszobai balesetből adódó sérülésük súlyossága miatt gyakorta kerülnek intenzív osztályra is. Az intenzív ellátást igénylő, legsúlyosabb égettek kétharmada ruhatűz, kontaktégés és elektromos baleset elszenvedője. Felhívta a figyelmet a magasfeszültséggel összefüggő nyári balesetek növekvő számára, említve az álló vonat tetejére mászó, meggondolatlan fiatalok példáját, akik a magasfeszültségű vezeték érintése nélkül is súlyos, gyakran halállal vagy végtag-amputációval végződő égési sérülést szereznek.
Dr. Gesztes Éva, a Magyar Gyermekmentő Alapítvány szakmai vezetője, gyermekintenzív-gyógyász emlékeztetett arra, hogy a mentőknek tavaly rengeteg munkájuk volt a nyári vízi baleseteknél: a legtöbb fulladásos halál, főként a fiatalok körében, a Balatonnál történt, de egyéb nyílt vizeken, valamint a wellness központok uszodáiban és a kerti tavakban, medencékben is sok a súlyos sérüléssel járó baleset. Ezek oka legtöbbször az, hogy olyanok is bemennek a mély vízbe, akiknek nincs kialakult vízbiztonságuk, mentőmellényük, nem tudnak úszni, vagy nem figyel rájuk szülő.
Dr. Velkey György, a Magyar Gyermekorvosok Társasága elnöke, gyermekintenzív-gyógyász a megelőzés, az egészségnevelés, valamint a gyors és hatékony elsősegély jelentőségét, vagyis az egészségértés fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a gyermekek folyamatos megfigyelést igényelnek, és a mindennapi életük szervezésénél előrelátóan, bölcsen kell kialakítanunk otthonainkat, játszótereinket, közlekedésünket, oktatási épületeinket, különösen figyelve a nem mindennapi rutinban végzett események tervezésére.
Budapest, 2018. május 31.
