Hogyan védekezhetünk rég elfeledett betegségek újbóli felbukkanásával a fertőzés ellen? Mik az új alapelvek és az új terápiák a gyermekek allergiájának kezelésében? Erről volt szó a Magyar Gyermekorvosok Társaságának közelmúltban véget ért Nagygyűlésének egyik szekciójában.
Mészner Zsófia csecsemő- és gyermekgyógyász a világon visszaszorultnak hitt fertőző betegségek újbóli megjelenéseiről beszámolva azt mondta: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2006 óta nem volt olyan év, amelyikben annyi kanyarós esetet jelentettek volna, mint 2019 első felében. Ekkor 3-szor annyi megbetegedést regisztráltak, mint tavaly ugyanebben az időszakban. „Bár főleg Kongó és Madagaszkár érintett, mégis rémisztő, hogy Európában és a szomszédos Ukrajnában is újra terjedni kezdett a lázzal és kiütéssel járó súlyos kór: annyi új fertőzöttet regisztráltak, mint amennyi egész Európában volt” – említette a nemzetközi adatokat az infektológus, hozzátéve: Magyarország a magas átoltottság miatt kevésbé veszélyeztetett. Hangsúlyozta: a megbetegedettek 20 éven felüli, elsősorban oltatlanok voltak az Európai Unióban, tehát tévhit az, hogy csak a gyerekek tartoznak a rizikócsoportba.
Mészner Zsófia a szamárköhögésről kifejtette: egy évtizede már sikerült visszaszorítani, de a kórokozót nem, ezért továbbra is fontos a védőoltás. A megbetegedésben főleg azok a csecsemők veszélyeztetettek, akik nem kaptak (vagy még nem kaphattak) vakcinát, ezért különösen javasolt az újszülött részlegen vagy csecsemőosztályon dolgozóknak ötévente a járványügyi biztonságot szolgáló, fenntartó oltást adni.
Világszerte csökken a védőoltásokba vetett bizalom, de reménykedünk abban, hogy nem jönnek vissza a régi nagy világjárványok annak ellenére sem, hogy a magas átoltottság mellett is idővel csökken a népességben a védettek aránya az igen fiatal oltatlanok és a legyengült immunrendszerű idősek miatt – hívta fel a figyelmet zárásként a szakember.
Nagy Adrienne csecsemő- és gyermekgyógyász, klinikai immunológus és allergológus szakorvos „Szemléletváltás a csecsemőtáplálásban: A korai allergén hozzátáplálás toleranciát építő lehetőségei” címmel tartott előadásában arról beszélt, hogy mára elavulttá vált az a korábbi igen elterjedt szemlélet, amely szerint az erős allergiát kiváltó élelmiszereket későn kell adni a csecsemőknek. „Ma már tudjuk, hogy ily módon nem előzhető meg a táplálékallergia kialakulása: több nemzetközi vizsgálat kimutatta például azt, hogy azok között, akiknél a földimogyorót korán bevezették, kevesebb volt az allergiás beteg, a diétáztatott társaikhoz képest. Az új szemlélet szerint 4-6 hó és 12 hó az ideális időszak az allergén tartalmú élelmiszerek megjelenítésére a hozzátáplálásban. Tapasztalatairól szólva elmondta: a gyerekek 2 éves korukra általában kinövik a tejallergiát, az ételallergia 4-5 évesen szűnhet meg. Akinél viszont ez nem így alakul, annak lehetősége van immunterápiára. „Több szakmával összefogva tervezzük, hogy gyakorlati útmutatót hozunk létre az allergének bevezetéséről. Ezt a kiadványt szülőknek, orvosoknak, védőnőknek adnánk” – jelentette be.
Csáki Csilla, csecsemő- és gyermekgyógyász, felnőtt és gyermek allergológus szakorvos „Az olajos mag és hüvelyes allergia gyermekkorban” című előadásában részletezte a táplálékallergia megelőzése mellett a diéták területén megjelent szemléletváltás fontosságát. Mint fogalmazott: „a diétákban differenciálnunk kell, tehát nem javasolt az egyes válfajoknál a teljes megvonás. Speciális, ún. molekuláris vizsgálatokkal részletesebb látjuk az allergizáló fehérjéket, ez alapján pontosabban meg tudjuk állapítani, hogy egy allergia milyen súlyos lesz, és hogy kinőhető-e. Nincs értelme tehát kókuszra vagy lenmagra diétáztatni egy gyermeket, akinek mogyoró allergiája van, de az összes mogyórófélét sem kell elvennünk előle. Az olajos magvak minimális növénytani hasonlóságban vannak egymással. A földimogyorónál például a hüvelyesek a legközelebbi rokonok, ezért ilyen allergia esetén a bab, a borsó, vagy a lencse okozhat még tüneteket”.
Réthy Lajos Attila gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus a molekuláris allergia diagnosztikai lehetőségeit taglalva a jelenlévőkkel megosztotta: erre a vizsgálatra csak pár éve van mód Európában, és 33-34 komponensre tudnak rákeresni tb-finanszírozott módon. Elmondta: gyermekkorban a földimogyoró, a tej, a tojás allergia a legelterjedtebb és azt a legnehezebb ilyenkor meghatározni, hogy meddig tartson a diéta. Probléma, hogy a hőkezelt készítményeket is tiltólistára teszik a szülők, pedig sok élelmiszerben az allergén főzéssel, vagy sütéssel elbomlik.
A légúti allergiákra térve megjegyezte, „általában alábecsüljük a poratka allergia szerepét: szinte tünetmentesen alakul ki, de hosszú távon növeli az asztma kialakulásának kockázatát. Ezért fontos a mielőbbi diagnózis, asztmaprevenciós céllal pedig az immunterápia. E vizsgálatok elérhetők az egyetemi kórházakban, régiós, területi centrumokban, kisebb vidéki egészségügyi intézményekben, laborokban.
A szekcióban előadást tartott még
Éliás Tünde és
Papp Gábor csecsemő- és gyermekgyógyászok,
Cseh Áron gyermek-gasztroenterológus, valamint
Nagy Ilona házi gyermekorvos.
– GI –
