Az egészségügyi kommunikációban egyre fontosabb szerepet betöltő, ugyanakkor kockázatokat is rejtő közösségi médiáról osztotta meg véleményét több orvos, egy ápoló és egy intézményi kommunikátor a Magyar Gyermekorvosok Társasága Nagygyűlésének fórumán.
Kovács Tamás neonatológus, a debreceni Gyermekgyógyászati Klinika Koraszülött Intenzív Osztályának vezetője, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának főtitkára az egyéni és közösségi szintű kommunikáció fontosságára hívta fel a figyelmet: „egyrészt az évi több millió orvos-beteg találkozó alkalmával hatunk a betegekre azzal, amit és ahogyan mondunk nekik. Másrészt van lehetőségünk a megnyilvánulásra a social média területén is, amely egyre nagyobb hangsúllyal jelenik meg a tömegtájékoztatásban”. Hozzátette: bár az egészségügyi témák terjesztésének új és innovatív felületei ezek, van árnyoldaluk, hiszen közvetíthetnek félrevezető vagy álinformációkat is. Ennek elkerülése érdekében van szükség hiteles orvosi weboldalakra, közösségi médiaplatformokra. Elmondta: autentikusnak tartja az MGYT honlapját is, amely lényeges része a társaság 2016-ban megújult kommunikációjának: ennek keretében zajlanak félévente sajtóbeszélgetések a gyermekgyógyászatot érintő aktualitásokról, erősödtek meg a nagygyűlések sajtómegjelenései, és jött létre a szervezet folyamatosan gondozott Facebook-oldala. „A közösségi média használata ma elkerülhetetlen az egészségügyben, az alkalmazásának az ágazati programok részévé kell válnia” – fogalmazott, kiemelve az betegek egészségértésének fontosságát. „Lényeges lenne a szülőket elérni minden olyan felületen, amelyeket ők használnak. Ismeretszerzés, képzés útján tanítjuk őket, preventív jelleggel.”
Novák Hunor gyermekgyógyász, felismerve a közösségi kommunikáció fontosságát, már korábban saját profilt hozott létre a Facebookon. Posztjaiban őszintén beszél a hálapénzhez vagy a kórházi felvételhez kapcsolódó kérdésekről, a kézfertőtlenítéssel, a lázcsillapítással, a vitaminpótlással és az oltásokkal összefüggő legújabb orvostudományi nézetekről. A kerekasztal-beszélgetésen ő is azt emelte ki, hogy a betegeket hiteles egészségügyi portálokra érdemes irányítani tájékozódás céljából. Tapasztalatait ismertetve leszögezte: „a szülők az interneten 3-4 weboldalt is felkeresnek a rendelésre érkezés előtt, és azt vélik igaznak, amiről több helyütt ugyanazt olvassák, ezért is fontos, hogy az orvosok egységes álláspontot közvetítsenek a különböző témákban, és ha kell, újraértékeljék álláspontjukat. Így lehet az online jelenlétből gyógyítás; csökkentve az egészségügyi ellátórendszer terheit: kevesebb lesz az indokolatlan orvos-beteg találkozó, kezelés és vizsgálat”.
Kőnig Róbert gyermeksebésznek van Facebook-profilja, de ő inkább a rövid fényképes megjegyzésekkel, olykor videókkal való megjelenést preferálja az Instagramon. Elárulta: utóbb említett felületen inkább a fiatalok, közülük is inkább a lányok, továbbá és az anyukák használják, a Fb-on inkább a középkorúakat éri el. „Az egyszerűbb dolgokban hiszek, nem a nagy háborúkban. A közvetített tartalmakban elmondom azt, amit mindenkinek fontos lenne tudni: például egy bokát befáslizni, vagy újraéleszteni. Az egészségügyi kommunikációt innen kell felépíteni” – vélekedett a gyermek-traumatológus, hozzáfűzve: a weboldalon keresztüli kommunikációt viszont nehézkesnek találta, ezt korrigálja a két nagy közösségi platformon való jelenléttel. Beszélt arról, hogy szerinte a youtube-on lehet igazán nagy nézettséget, sikereket elérni, ezért gondolkodik a meglévő videói mellé újabbak gyártásában. „Ott szórakoztatva lehet nevelni gyerekeket, szülőket egyaránt” – vallotta.
Németh Franciska ápolónő érdekes életpályáját megosztva emelte ki szintén a közösségi médiában zajló párbeszéd fontosságát. A színésznőből lett kommunikációs szakember egy évtized után hagyta ott a művészi pályát az ápolói munka kedvéért, ami mellett céget alapítva a versenyszférában tapasztalt jó gyakorlatokat ülteti át a közszolgálatba. Fő céljául tűzte ki az ápolás újrapozícionálását, az ellátórendszerbeli szemléletformálás megvalósítását, valamint a hatékony beteg- és szülőedukációt. Úgy vélte, ma már el kell fogadni azt, ha egy szülő a gyermeke betegségéről az interneten talált információkkal felvértezve érkezik a kórházba, „nekünk ilyenkor az a dolgunk, hogy a hiteles weboldalakra irányítsuk a figyelmüket, így a mi munkánk is könnyebb lesz”.
Bese Nóra, a kerekasztal-beszélgetés moderátora, a Bethesda Gyermekkórház kommunikációs vezetője a résztvevőkkel egyetértésben azzal zárta a szekciót, hogy az orvosoknak és egészségügyi intézményeknek a közösségi médiát a családok elérésére érdemes használniuk, emellett a jó hírnév építésére, a társadalmi megítélés pozitív irányba terelésére, az egészségértés fejlesztésére, továbbá a szülők feszültségoldására és bizalmuk erősítésére.
– GI –