MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Mi állhat az eszméletvesztés hátterében? A videó rávilágít, hogy a szívproblémák gyakran okozói ennek. Szívritmuszavar, koszorúér-betegség, sőt, hirtelen szívmegállás is lehet a ludas, így az ismétlődő ájulások esetén érdemes kardiológiai vizsgálatot kérni.

A szív- és érrendszeri betegségek ma is a legtöbb halálesetet okozzák Magyarországon, és ezek közül minden negyedik hirtelen szívmegállás miatt következik be. Ezen esetek nagy része elkerülhető lenne, ha időben történne beavatkozás. A Budapesti Szent Ferenc Kórház éppen ezért indította el tavaly a „Mentsünk együtt életet!” programot, amelyet az Innomed Medical Zrt. és az Egészségügyi Államtitkárság is támogat. A kezdeményezés részeként az idei évben közel száz új automata külső defibrillátor (AED) eszközt adtak át az ország különböző pontjain, hogy ezek az életmentő készülékek minél több helyen elérhetők legyenek.

1954-ben hungarikumként indult el az első rohamkocsi a budapesti Markó utcai Központi Mentőállomáson. Ez lényegében az intenzív betegellátás helyszínre vitelét jelentette, így nagyobb volt az esély az életben maradásra szívroham esetén.

A hirtelen szívhalál a nőket ugyanúgy érinti: csupán a veszélyeztett korban és a tünetekben van eltérés. A férfiaknál a szívroham kockázata már fiatalabb korukban (30-40 év között) megnő, míg a nőket "csak" 50-60. életévüktől fenyegeti a hirtelen szívhalál. A kockázat mértékében viszont nincs jelentős különbség: a szívroham és a hirtelen szívhalál hasonló arányban jelent veszélyt nőkre és férfiakra, és a halálozási statisztikák között sincs jelentős eltérés.

A hirtelen szívhalál világszerte, így Magyarországon is a vezető halálokok közé tartozik. Nyilvános helyen csak laikusok segítségére számíthat, aki holtan esik össze. Ilyenkor az első 3-4 perc kritikus ugyanis a túlélés szempontjából: a mentő kiérkezéséig jó eséllyel egy hozzá nem értőnek kell megkezdeni az újraélesztést. Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány (OMSZA) 2024-es kutatásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy egyenlő eséllyel indulnak-e a nők és férfiak a túlélésért folytatott küzdelemben.

Mérgezett levegő, orvosetika, új eszközök és eljárások, párna a has alá, a beteg saját karjával végzett újraélesztés, a nyelv huzigálása - újabb érdekes próbálkozásokról olvashatunk Debrődi Gábortól (OMSZ).

Vidám? Bohókás? Éneklős? Felszabadult? Igen, ilyen is lehet egy újraélesztés-tanulás! Ha a Sziget Fesztiválon lemaradtál róla, akkor a Szívünk Napján, szeptember 24-én lesz lehetőséged kipróbálni!

Sztárfellépőkkel, színes programokkal, szakértő tájékoztatással, teljesen ingyenes szűrővizsgálatokkal és értékes nyereményekkel rendezik meg szeptember utolsó vasárnapján a 23. Szívünk Napját. Hazánk egyik legnagyobb lakossági egészségügyi eseményének főszereplője ezúttal az élethosszig tartó, élethossznövelő sport lesz. A Liget Élményfutáson egy csapatként áll rajthoz orvos és páciense. Helyszín: a Liget Budapest Projekt és a Néprajzi Múzeum Látogatóközpont és Park szabadtéri és fedett területei.

Több kardiológus is ott volt, amikor Scherer Péter színészt újra kellett éleszteni. Győrfi Pál, a Mentőszolgálat szóvivője adta az instrukciókat, Dr. Kovács Enikő, a Magyar Resuscitatios Társaság elnöke végezte a szívmasszázst, dr. Zima Endre kardiológus (a laikus újraélesztés tanításának kiemelkedő alakja) kezelte a laikusok által is használható félautomata defibrillátort, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke és főtitkára pedig kommentálta az eseményeket. Mindezt videón mutatjuk!

Az orvostörténetben először játszott drón meghatározó szerepet egy szívinfarktust kapó beteg életének megmentésében. A világszenzációnak számító eset a svédországi Trollhättanben történt 2021 decemberében, ekkor egy drón szállította a helyszínre a defibrillátort, amivel sikerült megmenteni egy 71 éves férfi életét.