MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A szívinfarktus gyakran idősebb korosztályok problémájaként él a köztudatban, pedig egyre gyakoribb, hogy 50 év alattiak is áldozatul esnek ennek a súlyos betegségnek. A háttérben sokszor a helytelen életmód áll: a stressz, a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életvitel mind növelik a kockázatot. Emellett a genetikai hajlam, például az örökletes magas koleszterinszint, szintén jelentős tényező lehet. Diagnózis egészségpodcast legújabb epizódjában érthetően, elgondolkodtatóan járta körül a témát Ganzler Orsolya műsorvezető és meghívott vendége, Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor kardiológus.

A futás az egyik legegészségesebb sport, legideálisabb a napi 5-8 km megtétele. Aki rendszeresen kocog heti 20-30 km-t, akár 30 százalékkal tovább élhet, mint aki egy lépést sem tesz önmagáért­.  Van egy határ a sportban, amit átlépve már nem tapasztaljuk az előnyös hatásokat. Az extrém terhelés már nem jótékonyabb az állandó, de átlagos intenzitású sportnál, bár még mindig jobb életkilátást biztosít azokhoz képest, akik egyáltalán nem mozognak. Betegség esetén is segít a gyógyszerszedést elodázó, gyógyító edzés, ezért lett a sport a fő témája a 23. Szívünk Napja egészségfesztiválnak.  Szeptember utolsó vasárnapján (szeptember 24.) várják az érdeklődőket a Városligetben ingyenes szűrővizsgálatokkal, színes családi programokkal, értékes nyereményekkel, szakmai előadásokkal, számtalan kiállítóval.

Az idei év fő beszédtémája a mesterséges intelligenci és a ChatGPT szerepe az életünkben. Természetesen az gyógyászatban is forró téma, hiszen egyesek szerint elveheti az orvsosok munkáját, mások szerint azonban számos helyzetben óriási segítsége lesz az orvosnak az MI - de dönteni továbbra is az ember fog.

A szív- és érrendszeri betegségek egyik leggyakoribb kiváltó tényezője a nem megfelelő koleszterinszint. Örökletes tényezők is szerepet játszhatnak ebben, de elsősorban általában az életmódi tényezők, így a nem megfelelő táplálkozás és testmozgás befolyásolják a szintjét.

Hazánkban 100 000 lakosra számítva 7 700 szív- és érbeteg él. Az esetek közel felében koszorúér-betegségről van szó. Az Európai Unióban csak Csehország és Észtország mutat rosszabb adatokat.

A vérzsíroknak nagyon sok fajtája van, de ebből három az, amit a kardiológusok a leggyakrabban emlegetnek – erről beszél érthetően, érdekesen két szakember: Dr. Tóth Kálmán és Dr. Kiss Róbert Gábor kardiológus, akik a Szívünk Napján beszélgettek az erek fő ellenségéről, a koleszterinről, az érelmeszesedésről és következményeiről.